KEMÉNYEDŐ NUKLEÁRIS POLITIKA, VAGY HATALMI HARC A VEZETÉSEN BELÜL?
Ali
Laridzsáni, nukleáris főtárgyaló lemondásával megkezdődtek a
találgatások, hogy a közeljövőben hogyan és miként alakulhat az iráni
politika iránya, s hogy vajon Teherán keményebb álláspontot foglal-e
majd el, avagy tovább folytatja a mérsékletes megegyezésre törekvést a
nukleáris kérdésben?
Nos, a személycsere nem okoz alapvető változást az iráni nukleáris politikában, amelyet még mindig az ország legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah tart irányítása alatt. Ráadásul Ahmadinezsád korábbi kijelentésével szemben az iráni nukleáris dosszié még korántsem zárult le, az atomprogramról ugyanis nem csak a nemzetközi színtéren, hanem odahaza is komoly vita folyik.
Mit jelenthet akkor Laridzsáni távozása? Egyfelől azt, hogy ezzel lényegében már most megkezdődött a választási kampány, amelynek keretén belül a tradicionális és radikális konzervatívok versengenek egymással. Másfelől pedig, hogy Ahmadinezsád a nukleáris kérdésekben befolyást szerezve igyekszik pozícióját erősíteni, ezáltal azonban nem csak, hogy konfrontálódik a legfőbb vezetővel, hanem ráadásul stílusában Khatemit csinál Khameneiből.
A konzervatívok között kibontakozó hatalmi harcban Khamenei ajatollah próbál egyensúlyt teremteni, s befolyása révén nem elképzelhetetlen, hogy Ahmadinezsádot nukleáris radikalizmusa miatt egy rugalmasabb szereplő – adott esetben éppen Laridzsáni – váltja fel a 2009-es elnökválasztást követően. Bár Ali Khamenei sok tekintetben elmarad az iszlám köztársaság karizmatikus alapítójától, a kártyákat viszont legalább olyan jól keveri, mint ahogyan azt maga Khomeini ajatollah tette...
Ali
Laridzsáni, nukleáris főtárgyaló lemondásával megkezdődtek a
találgatások, hogy a közeljövőben hogyan és miként alakulhat az iráni
politika iránya, s hogy vajon Teherán keményebb álláspontot foglal-e
majd el, avagy tovább folytatja a mérsékletes megegyezésre törekvést a
nukleáris kérdésben?Nos, a személycsere nem okoz alapvető változást az iráni nukleáris politikában, amelyet még mindig az ország legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah tart irányítása alatt. Ráadásul Ahmadinezsád korábbi kijelentésével szemben az iráni nukleáris dosszié még korántsem zárult le, az atomprogramról ugyanis nem csak a nemzetközi színtéren, hanem odahaza is komoly vita folyik.
Mit jelenthet akkor Laridzsáni távozása? Egyfelől azt, hogy ezzel lényegében már most megkezdődött a választási kampány, amelynek keretén belül a tradicionális és radikális konzervatívok versengenek egymással. Másfelől pedig, hogy Ahmadinezsád a nukleáris kérdésekben befolyást szerezve igyekszik pozícióját erősíteni, ezáltal azonban nem csak, hogy konfrontálódik a legfőbb vezetővel, hanem ráadásul stílusában Khatemit csinál Khameneiből.
A konzervatívok között kibontakozó hatalmi harcban Khamenei ajatollah próbál egyensúlyt teremteni, s befolyása révén nem elképzelhetetlen, hogy Ahmadinezsádot nukleáris radikalizmusa miatt egy rugalmasabb szereplő – adott esetben éppen Laridzsáni – váltja fel a 2009-es elnökválasztást követően. Bár Ali Khamenei sok tekintetben elmarad az iszlám köztársaság karizmatikus alapítójától, a kártyákat viszont legalább olyan jól keveri, mint ahogyan azt maga Khomeini ajatollah tette...