Teheráni hétvége

ISKOLA, KONFERENCIA, GRÚZ NYELVLECKE, S PERSZE PIHENÉS

Péntek olyan nap itt Teheránban mint nálunk mondjuk a vasárnap.. de az utcák itt teljesen elnéptelenednek.. alig bóklászik valaki az utcán.. mondjuk megértem.. volt vagy negyven fok… én is csak azért merészkedtem ki.. hogy netezzek egyet a közeli Internet kávézóban… vagy ahogyan itt hívják.. coffee-net!! Apropó a netező is kihalt.. egyedüli kuncsaft voltam.. s közben élvezhettem az isteni frank sinatra hangját.. mert azt hallgatott az emberünk a pultnál.. kellett is a nyugtató jellegű zene.. mert a net olykor-olykor nem igazán akar működni.. s ilyenkor aztán a falnak tudnék menni.. de frank megnyugtatott.. viszont képeket nem nagyon tudtam feltenni.. mert egyszerűen eltűnnek a képernyőről.. amikor bekerülnek a szövegbe.. na de majd ma.. egy másik helyen megpróbálom majd feltenni őket…

Szóval péntek.. teljes csend… szinte semmi sem mozdul.. a forgalom is épphogy csak csordogál… Reggel viszont volt tömegdemonstráció… de hamar vége lett.. talán mert mindenki elfáradt a nagy melegben… vagy mert talán csak addig tartott amíg a tv felvette a riporthoz szükséges anyagot.. Na félretéve a viccet.. kisebb tömeg vonult végig az utcánkon.. egy térrel feljebb… Hezbollah zászlót lóbálva lelkesen… s izraeli és amerikai lobogót felgyújtva.. az ország más városaiban azonban még ennél is nagyobb hepaj volt… talán azért mert Teherán ugyan a politikai főváros.. de nem a vallási központ… az Mashadban… Komban… van… Így érthető hogy itt nem akkora a felhajtás… Apropó egyik napról a másikra.. eltűntek a toborzó sátrak.. az ellenállási pontok.. s lekerültek néhol az Izrael-ellenes plakátok is… No persze ez nem azt jelenti hogy nem lennének.. csak feltehetőleg máshova vitték a mobil hirdetéseket!! Hogy miért.. azt nem tudom… Nehéz megítélni.. hogy pontosan mi is a helyzet!! 

Délután iránytaxival felmentünk a másik szállásra.. illetve mentünk volna… mert félúton durrdefektet kapott a kocsi… így aztán kiszállás… a taxis máris intézkedett.. hogy kerítsen egy másik autót ami elvisz minket a célállomásra.. s még pénzt se akart elfogadni… de végül csak eltette… Ez egyébként nem ritka.. a minap.. mikor neteztem.. 11 ezer helyi egységet kellett volna kicsengetnem.. de a fickó.. mondta.. hogy elég lesz egy tízezres is.. én persze.. szokásomhoz híven nem engedtem.. s még én adtam egy ezressel többet.. Nyugodtan mondhatjátok hogy balek!! De mivel mindig oda járok.. ez talán belefér a költségvetésbe.. No leintünk egy másik autót… s azzal indulunk tovább… egy öreg bácsi vezeti.. s egy kisfiú ül mellette… hogy az unokája volt-e azt nem tudom… mindenesetre úgy nézett rám.. mint aki még életében nem látott fehér embert… Ez egyébként errefelé egyáltalán nem ritka… Elképesztően kevés a turista.. pedig lenne mit megnézni.. s vendégszeretetben ill. kedvességben sincs hiány!!

Megérkezünk… majd fél órát kell várni.. mire továbbindulunk a közös programra… Addig megy a haverkodás.. meg a tollaslabda a belső udvarban.. s gyorsan elrepül az idő.. Busszal megyünk.. ki a városból.. egy a Darband-hoz hasonló helyre… Hasonló annyiban.. hogy itt is lehetőség nyílik olyan dolgokra.. amire egyébként nem…De messze elmarad az előbbitől.. koszos… lepukkant… hegyek sincsenek… meg patakok se.. s az emberek se olyanok mint a másik helyen!! Ráadásul megy a feszülés… mire mindenki le tud ülni.. sokan vagyunk.. s kevés a hely.. mert az ilyen tradicionális vendéglők minden pénteken csurig megtelnek.. nem volt ez másként se.. így aztán össze kellett húznunk magunk.. a priccsen.. valami fémlábú szerkezeten szőnyegek vannak leterítve.. s hatalmas párnák.. itt ücsörögve lehet vacsorázni.. elsősorban tradicionális ételeket.. mi is azt ettünk.. ab va gusht… Erről már korábban írtam… hogy nagyon finom.. de a környezet.. még rádobott egy lapáttal…. Én legalábbis remekül éreztem magam.. Amúgy kb mi vagyunk azok egyedül.. akik tudják élvezni az összes pillanatot.. a többieknek ez nehezebben megy.. Most például azt véltem felfedezni.. az arcokból.. hogy a feszengés tárgya az hogy ki hol és merre ül.. mintha nem lettek volna megelégedve a helyzettel… Csak sajnálni tudom őket… De van benne némi igazság.. ezek a sokszemélyes.. közös programok nem olyan kellemesek mint ha egyedül kalandoznánk.. Hogy ez mitől van.. nem tudom.. Tán a szervezők fontoskodásától.. vagy az egyes nációk közti különbségek miatt… passz!!! 

Közben sikerült megfigyelni azt.. hogy a helyi lányok.. s az örmények egyaránt irtóznak a macskáktól.. hogy miért.. azt nem sikerült kiderítenem.. De mikor megláttak egy kölyök macskát mind egyszerre pattantak fel.. mintha valami iszonyatosan félelmetes dolgot láttak volna.. (???) Vacsora után.. kis csapatunk felment egy szinttel feljebb.. ahol lehetett vízipipázni.. ez már szinte tényleg napi program lett.. Vennem is kell egyet.. hogy otthon is legyen!! Na szóval a megszokott kis különítmény.. orosz-török-grúz-magyar különítmény távozott.. hogy addig a többiek mit csináltak.. nem tudom.. Én remekül éreztem magam.. Aztán egyszer csak kikapják a kezeink közül a pipákat s se szó se beszéd elviszik őket.. persze mindenki áll.. ill. ül… értetlenül.. hogy ez most mi volt.. Szedelődzködünk is felháborodásunkban… Aztán fizetésnél kiderül.. hogy az erkölcsrendőrség egyik osztaga látogatott el a helyre.. s végzett razziát.. A hölgyek pedig nem szívhatnak elviekben pipát… főleg nem férfiakkal együtt… Gyakorlatban azonban minden kávézóban és teázóban valamint étteremben ez megy… Valószínűleg fenn kell tartani a látszatot… 

Buszra ülünk s irány haza.. menetközben perzsa tudásomat fejlesztve a grúzokkal csevegek.. nem sokat.. mert gyorsan elszáll az idő.. s megérkezünk.. a csapat többi tagja kiszáll.. s csak a megszokott hármas megy tovább.. csak mi lakunk máshol.. de tán ez nem is baj.. Mi is megérkezünk.. Ziya-val még elmegyek megvenni a másnapi reggelit.. aztán fel a szobánkba… ahol megnézzük az aznapi képeket.. s szakadunk a röhögéstől… mindenkinek morcos a feje… s vannak egyéb jó kis fotók is.. Aztán irány az ágy.. másnap oskola….Szombaton.. suli.. hát ez elég furcsa még mindig.. de az talán még inkább hogy vasárnap is.. szerencse hogy ezt nálunk nem így csinálják.. ha másért nem is.. de ezért biztosan nem lennék muszlim.. Suli délelőtt s délután…Keti rólam írt fogalmazást.. nagyon kis bájos volt.. főleg hogy én meg róla.. a tanárnő meg csak mosolygott a nem létező bajsza alatt… a többiek meg kb. semmit sem értettek belőle.. mint ahogyan én sem a délutáni olvasás órából.. Háát van még mit tanulnom… S vajon akkor mi van a másik csoportban.. filozofálás.. vagy ki tudja mi?? Apropó Esmet és Gábor ellógott az órájukról.. könyvet venni.. meg is orroltam rájuk.. hogy engem kihagytak a mókából.. De nem dőlt össze a világ… Birkatürelmem még mindig tart!! A délutáni óra után.. a grúzokkal parkba mentünk.. kicsit heverészni.. na meg ab o mive-t inni.. ami egyszerűen zseniális még mindig.. S persze ment az ismerkedés a másik nyelvével.. no nem szó szerint.. Elképesztően bonyolult s lehetetlen a grúz nyelv… van hogy egymás után öt-hat mássalhangzó is következik… pl. vprzvik.. ami annyit tesz krumpli pucolás… vagy mi?? Egy biztos.. grúzul nem fogok megtanulni!!! 

A parkban való chill-elés után úriemberhez illően hazakísértük a lányokat.. ahol sikerült kicsit leragadni.. mert tovább ment az eszmecsere.. no meg a tévézés… a hírekben most is volt szó a tanfolyamunkról.. meg a már említett konferenciáról…de ezúttal nem én voltam a tv sztár.. hanem Zsana.. az egyik orosz lány.. aki két interjút is adott… a híradásban… Bele kell húznom.. hogy behozzam… Aztán nagy nehezen rászántuk magunkat.. s elindultunk haza.. taxit illetve vendégautót hívtak nekünk.. amivel hazakocsikáztunk.. Otthon aztán tovább zajlott az élet.. Vacsora a sarki talponállóban… jó kis csirkés szendvics.. Persze nem voltam olyan bátor.. hogy belenézzek.. mit is eszem.. de lényegtelen mert finom volt… Azt viszont még mindig nem tudom megszokni.. hogy evés közben több szempár is rám szegeződik… A külföldiek nem nagyon esznek ilyen krimóban… De hát mi nem is turisták vagyunk!!! Vacsora után vissza a szállásra.. s házi feladat írás.. ami mindig ekkorra marad.. így aztán sokat megint nem aludhattam!!Vasárnap.. pihenés??? Áááá.. dehogy.. suli.. mint mondottam.. méghozzá klasszikus irodalom.. ami hát őszintén szólva nekem egyáltalán nem fekszik.. a beszédóra viszont annál inkább.. S miután az elmúlt alkalommal csúnyán leszerepeltem.. hogy nem tudok egyetlen egy szerelmes verset sem magyarul.. utánakeresve.. csak azért is lefordítottam egy Szabó Lőrinc verset (Csillagok) csak hogy nehogy szégyenben maradjon a magyar különítmény!! Hogy mennyire sikerült visszaadnom az eredeti szöveget perzsa nyelven.. azt nem tudom.. (Ezért ezer sorry Lőrinc bácsi!!) de a tanárnak úgy láttam tetszett a dolog!! A remek magyar mese.. Ludas Matyi előadására azonban már nem maradt idő.. csak tudnám hogy akkor miért maradtam fenn előző este hajnali kettőig… Na de most már mindegy…

A délutáni programunk nem más mint az hogy eleget tegyünk a magyar követség meghívásának.. vacsorázni hívtak ugyanis minket.. rettentő kedvesen.. Azt kétlem hogy csirkepaprikás lenne nokedlivel és tejfölös uborkasalátával.. de biztosan jó móka lesz!! Főleg hogy végre talán sikerül Venczel Zolival is összefutnom… mióta itt vagyok próbálom őt elérni.. Ha minden jól megy.. Insallah!! Ma sikerülni fog.. S míg a többiek a park-e jamsiri-be mennek addig mi lehet hogy a követség medencéjében fogunk lubickolni… ebben a melegben nem is lenne rossz!! Viszont muszáj lesz odaadnom Ketinek a fényképezőgépemet.. hogy csináljon egy két képet a parkról.. mert nem hiszem hogy mi még valamikor kimegyünk oda.. nincs valami közel.. mint ahogyan a magyar követség sem… Úgyhogy lassan készülődnöm kell.. mert csapzottan nem állíthatunk be!!Úgyhogy legyen ennyi elég.. amúgy is az előző adag jókorára sikerült… Gratuláció mindenkinek aki végigolvasta.. Remélem nem bánta meg…