„Miért
éppen Irán? Nem veszélyes odautazni?” – teszi fel a kérdést mindenki,
ha a Perzsiába történő utazás kerül szóba. A médiában szereplő hírekkel
ellentétben azonban az Iráni Iszlám Köztársaság ma a világ egyik
legérdekesebb, legelegánsabb és legtöbb igazi meglepetéssel szolgáló úti
célja lehet az utazóknak.

A
mesés természeti gazdagság, az építészeti remekművek, a lenyűgöző
történelmi emlékek, az irodalmi és kézműves remekek, valamint maga a
perzsa kultúra és életvitel mind-mind rabul ejtik az embert. A helyiek
közvetlensége és vendégszeretete pedig talán akkora, mint sehol máshol a
világon. A segítség automatikusan érkezik, ha elakadunk a teheráni
forgatagban, vagy ha éppen hűsítőre szomjazunk az iszfaháni bazárban. A
meghívásokat pedig illik minden esetben el is fogadni, már csak azért
is, mert így bepillantást nyerhetünk az iráni mindennapokba.
A türkiz és barackvirág színű kupolák, illetve a díszes minaretek

országszerte
igazolják, hogy egy muszlim államban járunk. A falakról visszaköszönő
propagandaképek pedig még mindig a forradalmi ideológiát sulykolják. S
bár a rendszer sokat változott a korábbi évekhez képest, bizonyos
erkölcsi és öltözködési szabályok továbbra is életben vannak, s ezekhez a
külföldről érkezőknek is alkalmazkodniuk kell. Így például a nőknek a
hajukat és a testüket egyaránt el kell takarniuk, a férfiak nem
hordhatnak rövidnadrágot, az országban pedig mindenhol tilos az
alkoholfogyasztás.
Iránba érkezve mégis számos lehetőség közül választhatunk,

legyünk
akár „kulturális” látogatók, vagy hátizsákos kalandorok, netán az
extrém téli sportokat kedvelők. Körutazást téve megismerkedhetünk az
ország sokszínűségével és természeti változatosságával. Láthatunk itt
havas hegycsúcsokat, sűrű erdőket, és hatalmas sivatagokat. A múzeumokat
bejárva megismerkedhetünk Irán kulturális és történelmi gazdagságával. A
modern üzletekben és a tradicionális bazárokban költhetjük a pénzünket,
és sorra vásárolhatjuk a perzsa remekműveket. A szőnyegárusokat pedig
semmi esetre se hagyjuk ki!
Közel-keleti viszonylatban az iráni infrastruktúra fejlettnek

mondható,
még ha a teheráni forgatag elsőre meg is rémiszt minket. A városi
közlekedés kaotikus ugyan, de célravezető. A metrót pedig már a vidéki
városokban is elkezdték építeni. Az Iránon belüli utazgatásnak számos
formája létezik, így például több belföldi légitársaság, valamint az
egész országot behálózó busz és vasúthálózat áll rendelkezésünkre,
elképesztően olcsó áron. A pár dolláros buszjegyhez ráadásul minden
esetben ajándékcsomag jár, csokival, keksszel, üdítővel és frissítő
kendővel. Ennyit az iráni vendégszeretetről.
A perzsa nyelv talán gondot okozhat, főleg hogy az irániak egyfajta

virágnyelvet
is használnak a mindennapokban. (A vásárlás során elhangzó „nem tesz
semmit” kijelentés semmi esetre sem jelenti azt, hogy az adott portéka
ingyen volt.) A kommunikáció mindazonáltal nem okozhat gondot. A
nagyvárosokban ugyanis minden ki van írva angolul, és a lakosság
jelentős része beszéli is a nyelvet valamilyen szinten. A
közbiztonságról pedig csak annyit, ha netán az ember elveszítené a
pénztárcáját, akkor biztos lehet benne, hogy azt perceken belül utána
hozzák, sértetlenül. Különleges ország ez, amelyről a mindennapi
hírverés ellenére csak keveset lehet tudni. Irán valós arca azonban
könnyedén feltárulhat az utazó számára. Ezért akit a felfedezés és
megismerés vágya hajt, mindenképpen látogasson el a világnak ebbe a
szegletébe, mert igencsak megéri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése