REKORDOKAT ÉS TABUKAT DÖNTÖGET A „NULLA FOK FORDULAT”
Iránban az elmúlt hónapokban hétről-hétre több millió szempár szegeződött az állami televízió egyes csatornájának hétfő esti műsorára, a „Nulla Fok Fordulat” című filmsorozatra, amely egy megtörtént esetre alapozva „Schindler listájának” iráni változatát vetíti a nézők szeme elé. Mindez igencsak meglepő egy olyan országban, amelynek elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád több ízben is kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetve ahol ezen témát illetően meglehetősen korlátozott az informálódás lehetősége.
A
22 részes filmsorozat a zsidóság megpróbáltatásait mutatja be a második
világháború alatt németek által megszállt Franciaországban. A film
főhőse egy fiatal iráni diplomata, aki a párizsi követségen dolgozva
szembesül a náci rémtettekkel, amelyeknek hatására úgy dönt, hogy hamis
útlevelekkel külföldre menekíti mindazokat, akiket csak tud. A történet
háttérben természetesen fut egy szerelmi szál is, nevezetesen a fiatal
diplomata és egy francia zsidó lány között, az események azonban számos
akadályt gördítenek boldogságuk útjába. Az iráni nézőközönség kíváncsian
figyelte a sorozatot, izgult és szorított az örömteli befejezésért,
mindeközben pedig mély szimpátia is kialakult körükben a nehéz sorsú
európai zsidók iránt.
A sorozat minden kétséget kizáróan új megvilágításba helyezi a zsidóság történetét, és egyben komoly tabutémákat is feszeget, miközben valóban egyfajta rokonszenvet is ébreszt az irániakban. Ahogyan egy zöldséges fogalmazott: „A zsidóknak magukra hagyatva és reménytelenül olyan nehéz lehetett, mint amilyen nekünk volt az Irakkal vívott háború alatt.” Az Ahmadinezsád által hangoztatott éles retorikával szemben a film igencsak pozitív képet fest a zsidóságról. A sorozat készítői azonban egy másik tabutémát is megszegtek, mégpedig először forgattak olyan filmet, amelyben a realista ábrázolás érdekében figyelmen kívül hagyták az iszlám öltözködési szabályokat, így a színésznők mindegyike fedetlen fővel szerepel a vásznon.
Vajon miért kerülhet műsorra egy ilyen sorozat az iráni állami televízióban, amelyet a legfőbb vezető tart irányítása alatt? Nos talán éppen azért, mert így Khamenei ajatollah sikeresen ellensúlyozhatja a köztársasági elnök éles kirohanásait, és egyben kedvező képet festhet az Iszlám Köztársaságról is, ezzel cáfolva meg minden antiszemita vádaskodást, és kihangsúlyozva azt, hogy az országnak konfliktusa csak Izrael állammal van, és nem magával a zsidósággal. Ali Khamenei nem kíván mást tenni, csak egyensúlyt teremteni a politikai erők között, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy igyekszik Irán barátságosabb arcát kidomborítani.
Iránban az elmúlt hónapokban hétről-hétre több millió szempár szegeződött az állami televízió egyes csatornájának hétfő esti műsorára, a „Nulla Fok Fordulat” című filmsorozatra, amely egy megtörtént esetre alapozva „Schindler listájának” iráni változatát vetíti a nézők szeme elé. Mindez igencsak meglepő egy olyan országban, amelynek elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád több ízben is kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetve ahol ezen témát illetően meglehetősen korlátozott az informálódás lehetősége.
A
22 részes filmsorozat a zsidóság megpróbáltatásait mutatja be a második
világháború alatt németek által megszállt Franciaországban. A film
főhőse egy fiatal iráni diplomata, aki a párizsi követségen dolgozva
szembesül a náci rémtettekkel, amelyeknek hatására úgy dönt, hogy hamis
útlevelekkel külföldre menekíti mindazokat, akiket csak tud. A történet
háttérben természetesen fut egy szerelmi szál is, nevezetesen a fiatal
diplomata és egy francia zsidó lány között, az események azonban számos
akadályt gördítenek boldogságuk útjába. Az iráni nézőközönség kíváncsian
figyelte a sorozatot, izgult és szorított az örömteli befejezésért,
mindeközben pedig mély szimpátia is kialakult körükben a nehéz sorsú
európai zsidók iránt.A sorozat minden kétséget kizáróan új megvilágításba helyezi a zsidóság történetét, és egyben komoly tabutémákat is feszeget, miközben valóban egyfajta rokonszenvet is ébreszt az irániakban. Ahogyan egy zöldséges fogalmazott: „A zsidóknak magukra hagyatva és reménytelenül olyan nehéz lehetett, mint amilyen nekünk volt az Irakkal vívott háború alatt.” Az Ahmadinezsád által hangoztatott éles retorikával szemben a film igencsak pozitív képet fest a zsidóságról. A sorozat készítői azonban egy másik tabutémát is megszegtek, mégpedig először forgattak olyan filmet, amelyben a realista ábrázolás érdekében figyelmen kívül hagyták az iszlám öltözködési szabályokat, így a színésznők mindegyike fedetlen fővel szerepel a vásznon.
Vajon miért kerülhet műsorra egy ilyen sorozat az iráni állami televízióban, amelyet a legfőbb vezető tart irányítása alatt? Nos talán éppen azért, mert így Khamenei ajatollah sikeresen ellensúlyozhatja a köztársasági elnök éles kirohanásait, és egyben kedvező képet festhet az Iszlám Köztársaságról is, ezzel cáfolva meg minden antiszemita vádaskodást, és kihangsúlyozva azt, hogy az országnak konfliktusa csak Izrael állammal van, és nem magával a zsidósággal. Ali Khamenei nem kíván mást tenni, csak egyensúlyt teremteni a politikai erők között, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy igyekszik Irán barátságosabb arcát kidomborítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése