A bászrai "forduló" győztese: az Iráni Iszlám Köztársaság

MERRE TOVÁBB AZ AMERIKAI-IRÁNI RELÁCIÓBAN?

A dél-iraki síita összecsapásokat követően minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált, hogy a szomszédos Iránnak mekkora befolyása van az iraki fejleményekre. Az arab ország képviselői a „terroristaként” számon tartott Iszlám Köztársaság felé fordultak, hogy a teheráni vezetés húzza ki a Nuri al-Maliki vezette kormányzatot és a megszálló amerikai csapatokat a „bászrai slamasztikából”. Mindez pedig talán a jövőre esedékes washingtoni őrségváltást megelőzően már szükségessé teheti az amerikai Irán-politika felülvizsgálatát.

Irán mindenkinél jobban tudja, hogy a síita táboron belüli rivalizálás túlontúl mélyen gyökeredzik ahhoz, hogy csak úgy, egy egyszerű megállapodással rendezni lehessen. A közvetítés felvállalása ezért kevésbé a síita egység megteremtésére irányul, mint inkább Teherán imázsának az építését szolgálja. A bászrai harcok békés lezárásában való részvétellel ugyanis megfordulni látszanak az eddigi szerepek. Az Egyesült Államok felvállalta és részt is vett a konfliktusban, míg Irán a megegyezés révén igyekezett megakadályozni a fegyveres erőszak eszkalálódását. (A teheráni nyilatkozatok pedig különösen érdekesek, mivelhogy általuk első ízben került sor a bagdadi „zöld zóna” elleni rakétatámadások nyilvános elítélésére, ezzel együtt pedig a síita radikálisokkal szembeni hadjárat támogatását is kifejezésre juttatták.)

A dél-iraki fejlemények ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy Irán számára egyértelműen a biztonsági megfontolások élveznek elsőbbséget a politikai és vallási eszmékkel és kötődésekkel szemben. A harcok kiéleződése ugyanis éppen a megszálló erők további jelenlétét indokolná, mindemellett a csapatkivonás napirendről való lekerülését is eredményezné. Teherán pedig éppen ezt kívánja minden igyekezetével megakadályozni, hiszen az amerikai katonai gyűrű ölelésében még mindig úgy gondolja, hogy a fegyverek az Iszlám Köztársaság ellen irányulnak.

Washington jelenleg már nem az al-Kaidát, hanem az Iránt tekinti a legnagyobb fenyegetésnek Irak stabilitására nézve. A háború Iránnal azonban rossz ötlet, és hogy ezt magán Irakon keresztül vívják meg, talán még rosszabb elképzelés. Az arab országban Szaddám Huszein hatalmának megdöntését követően Irán minden szinten befolyásos kapcsolatrendszert épített ki, amelyet sem megkerülni, sem pedig felszámolni nem lehet, a rendteremtést viszont megkönnyítheti. Amennyiben az Egyesült Államok el kívánja kerülni a totális káoszt Irakban, úgy előbb-utóbb le kell ülnie tárgyalni Iránnal.