India & Pakisztán: Veszedelmes viszonyok?

EGY VÉGET NEM ÉRŐ KONFLIKTUS?

India és Pakisztán 61 esztendővel ezelőtt egy igencsak véres felekezeti felosztás eredményeként nyerte el a függetlenségét a brit birodalomtól, a vitatott hovatartozású Kasmír miatt pedig azóta már három ízben is háborúztak egymással. A felekezeti és területi szembenállást csak tovább tetézte, hogy a felek az 1990-es években atomfegyverekre tettek szert. 2004-ben ugyan egyfajta megbékélési és együttélési kísérlet kezdődött Iszlámábád és Új-Delhi között, kapcsolatukban azonban mégsem került sor érdemi áttörésre. Ehelyett fennmaradt a mély bizalmatlanság és folytatódtak az időszakos határvillongások. Az elmúlt hetek indiai érdekeltségek és célpontok ellen végrehajtott terrorista merényletei pediglen könnyen a dél-ázsiai szembenállás újbóli elmérgesedéséhez vezethetnek.

Az indiai-pakisztáni enyhülés jegyében rendeztek már számos találkozót és krikett mérkőzést, a főbb városok között repülőjáratokat és a kasmíri határon keresztül pedig busz- és vonatjáratokat indítottak, sőt Pakisztánban az indiai filmipar termékeire kirótt tiltást is feloldották már. Az ellentét azonban nem szűnt meg, mint ahogyan ezt a merényletek is bizonyították. Előbb a kabuli indiai követséget érte terrortámadás, majd később két indiai városban (Ahmedabad és Bangalore) követtek el robbantásos merényleteket, végül a kasmíri tűzszüneti vonal mentén robbant ki tűzpárbaj. Az erőszakos cselekményeket követően a szokásos vádaskodás és egymásra mutogatás következett: Új-Delhi a pakisztáni vezetést és a titkosszolgálatot tette felelőssé a merényletekért, mindeközben Iszlámábád a fegyverszünet megsértésével vádolta meg Indiát. A fokozódó szembenállás a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködés Szövetségének éves ülését is beárnyékolta.

Kasmírban már régóta zajlik a küzdelem India és Pakisztán között, előbbi a kulturális és felekezeti sokféleségének deklarálása érdekében tart igényt a területre, míg utóbbi arra törekszik, hogy felügyelete és irányítása alá vonja a döntő többségében muzulmánok lakta területet. 1989 óta pedig a kasmíri önrendelkezés hívei is harcot folytatnak a megszálló erők, elsősorban India ellen. Afganisztán azonban újabb jellegű konfliktus. Iszlámábád számára az északi szomszéd mindig is különleges fontossággal bírt, mivel egyfajta hátországként szolgált az Indiával szembeni küzdelemben, Új-Delhi azonban csak újabban, elsősorban gazdasági és biztonsági megfontolásokból érdeklődik a közép-ázsiai állam iránt. (India konzulátusokat nyitott országszerte és majd 750 millió dollár értékben nyújtott segélyeket Afganisztánnak.) Pakisztán és India között úgy tűnik, hogy egyfajta befolyási küzdelem kezdődött a geopolitikailag felértékelődött területért.

Az ellentétek és azoknak az okai egyértelműek, a felek azonban inkább a békeállapot fenntartásában, mintsem az erőszak eszkalálódásában érdekeltek. Pakisztánban, ahol a belpolitikai helyzet igencsak törékeny, a békeállapot megőrzése sokkalta fontosabb, hiszen egy esetleges konfliktusban csak tovább erősödnének a már amúgy is befolyásos, és az állam működésére veszélyes iszlamisták, akik nemcsak a békefolyamattal állnak szemben, hanem az új polgári kormányzattal is ellenségesek. Ezáltal pedig veszélybe kerülhetnek a pakisztáni demokratizálódás eddig elért sikerei. Indiában az erőszak kiújulása ugyan erősítheti azon nacionalistákat, akik elutasítják a kapcsolatok normalizálását Pakisztánnal, a soron követő választásokat figyelembe véve pedig ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, voltaképpen Új-Delhinek még sincsen más választása, mint bölcsen cselekedni, s együttműködni a mérsékelt iszlámábádi vezetéssel, amelynek támogatásával a jövőben sikerülhet kifogni a szelet a pakisztáni radikálisok vitorlájából.

MELLÉKLET

A DÉL-ÁZSIAI KONFLIKTUS IDŐRENDI ÁTTEKINTÉSE

1947: A szubkontinens felosztása: létrejön a független Hindusztán és Pakisztán.

1947-1948: Az első indiai-pakisztáni háború: Pakisztán kísérletet tesz Kasmír megszerzésére.

1965: A második indiai-pakisztáni háború: Pakisztán titkos offenzívát indít India ellen.

1971: Pakisztánban polgárháború tör ki: az indiai-pakisztáni kapcsolatok mélyponton.

1989: Kasmíri lázadás: a Kasmír-völgyben felkelés kezdődik az indiai fennhatóság ellen.

1996-1997: Diplomáciai erőfeszítések: tárgyalások kezdődnek a konfliktus rendezése érdekében.

1998: Nukleáris rivalizálás: az indiai robbantásokra válaszul pakisztáni rakétakísérletek.

1999: A „kargili” konfliktus: fegyveres összecsapások Kasmírban India és Pakisztán között.

2001: A háború szélén: a terrorista merényleteket követően kiéleződik a szembenállás.

2003: Diplomáciai kapcsolatfelvétel: béke-megállapodás és a viszony enyhülése.

2005: Az enyhülés jegyében: buszjárat indítása, illetve krikett-játszma Pakisztán és India között.

2008: A viszony megromlása: a kabuli merényletet követően a felek szembenállása kiéleződik?