„HA ISZFAHÁNT MEGNÉZTED, AKKOR A FÉL VILÁGOT LÁTTAD MÁR”
Iszfahán
városa Irán középső részén, csipkézett homokkő hegyek között
helyezkedik el. Egy oázis a sivatagban, amely folyamatosan virágzik. Az
ősi Perzsia ékköve, amelyet I. Abbász sah tett naggyá, s amely mind a
mai napig Irán legszebb mesterművének számít. Ahogyan egy a 16.
században született félsoros rím fogalmaz, „Eszfahan, neszf-e dzsáhan”,
vagyis Iszfahán, a világ fele”, ami szabad fordításban, egy népszerű
helyi mondás formájában csak annyit tesz, „ha Iszfahánt megnézted, akkor
a fél világot láttad már”. A város kulturális és történelmi gazdagsága
láttán efelől valóban semmi kétségünk sem lehet. De nézzük csak, hogy
mit is érdemes felkeresni, s megnézni egy kétnapos „világ fele túrán”
Iszfahánban.
ELSŐ NAP
Iszfaháni kalandozásunkat érdemes a Péntek mecsetnél kezdenünk, amely a város legrégebbi és az ország legnagyobb mecsetének számít, s amely komplexitásával, nevezetesen, hogy magán viseli a XI. és XVIII. század közötti iszlám építészet különböző stílusainak a lenyomatát, lenyűgöző látványt nyújt. Innen a keskeny utcácskákon végigterülő bazáron keresztül gyalogszerrel eljuthatunk az Imám térre, ahol a legnagyobb nevezetességek vannak. Csak arra kell vigyáznunk, nehogy eltévedjünk a sikátorok útvesztőjében, no meg persze arra, hogy nehogy elcsábuljunk a megannyi színes portéka láttán.
A főtérre érkezve elámulunk annak grandiózus mérete láttán, s valóban a pekingi Tienanmen tér után az Imám tér a világ második legnagyobb tere. Még inkább lenyűgöz minket a perzsa építészet három gyöngyszeme, amelyek a kétszintes épületsorral körbevett térhez igazodnak. Az Ali Kapu palota tetőteraszáról, ahonnan egykoron a sah a lovaspóló játékokat szemlélte, csodálatos kép nyílik a térre és az azt övező kékmozaikos, barackvirágszín kupolás, kalligráfiákkal díszített mecsetekre: a Mekka felé tájolt Imám mecsetre és Sejk Lotfollah mecsetre, amelyek egyaránt a világ legszebb iszlám építészeti alkotásai közé tartoznak. Megtekintésük imaidőn kívül a nem muzulmánok számára is lehetséges.
További művészeti látványosság a Negyvenpillérű palota, amely csak rövid sétára van a főtértől. A lenyűgöző építményt egy csodálatos perzsa kertben találhatjuk, de a pillérek számolgatása fölösleges, hiszen az épületnek csak húsz oszlopa van, amelyek az előtte kialakított medence vízében tükröződve adják ki a negyven pillért. A palota belső szobáiban lévő freskók pedig az iszlám köztársaság talán legnagyobb meglepetésével szolgálnak, az egyik képen ugyanis egy félmeztelen leányzó szerepel.
Az este közeledtével ajánlatos visszatérni az Imám térre, ahol a napközbeni turista áradatot az iráni családok piknikezése váltja fel, amely közösségi eseményből adott esetben még a külföldi utazó sem vonhatja ki magát. A bazár bejárata feletti tradicionális teázóban iráni teát kortyolgatva és iszfaháni édességet eszegetve, az elmaradhatatlan vízipipával az oldalunkon, a megvilágított építészeti csodák és a híres keleti vendégszeretet közepette egyenesen úgy érezhetjük majd magunkat, mintha az ezeregy éjszaka meséjébe csöppentünk volna.
MÁSODIK NAP
Az iszfaháni városnézés második napját az örmény negyed megtekintésével kezdhetjük. Ez a városrész a síita dominanciájú Iránban üde színfoltot jelentő keresztény közösségnek ad otthont. Ezen a helyen jól megférnek egymás mellett a kupolák és templomtornyok. Így például a Vank katedrálisban, ahol az iszlám motívumok és a keresztény ábrázolásmódok érdekes egyveleget alkotnak. De van itt az örmény kultúrát és népirtást bemutató múzeum, valamint egy temető és tizenhárom örmény templom, amelyek közül a Betlehem és Szent Mária templomokat mindenképpen érdemes felkeresni.
A délutánt a távolabbi látványosságok megtekintésére fordíthatjuk. Taxiba pattanva célba vehetjük a város határában, egy kisebb hegyen lévő, használaton kívül álló iszfaháni tűz templomot, ahonnan kisebb hegymászást követően pompás látvány tárul elénk a városról és az azt keresztülszelő folyóról. Visszafelé menet pedig útba ejthetjük az ún. táncoló minareteket. Az eredetileg temetkezési helyként funkcionáló épület onnan kapta a nevét, hogy az egyik toronynak nekitámaszkodva, vagy azt erősen megütve, a minaret párjával együttesen egy előre-hátra történő „táncoló” mozgást produkál.
A naplementét végül a Zajandeh folyó partján csodálhatjuk meg. Igyekezzünk azonban világosban érkezni, hogy az esti kivilágítást megelőzően még napfényben is megcsodálhassuk a folyón átívelő hidakat, amelyek több szempontból is érdekesek. Többek között a Harminchárom ívű híd, amely 298 méteres hosszával a leghosszabb a 11 híd közül. Vagy a Sáhresztan híd, amely a legrégebbinek számít, egyesek szerint az alapjait már a 12. században lerakták. Végül a Khadzsu híd, amely kettős, teraszos felépítésének köszönhetően remek kilátóhelyként és találkozási pontként szolgál. A hidakat szegélyező tradicionális teaházak egyikébe betérve pedig biztosan jól fogunk szórakozni.
A nagy városnézés közepette ajánlatos még egy-két dologra időt szánni, ha tehetjük látogassunk el egy szőnyegárushoz, az iszfaháni szőttesek ugyanis messze földön híresek, és ne hagyjuk ki a tradicionális édességboltokat sem, amelyek a szárított epertől kezdve a karamelizált cukorig ezerféle földi jóval kényeztetnek.
HASZNOS INFORMÁCIÓK
Vízum: Magyar állampolgárok csak érvényes vízummal utazhatnak Iránba, amit előzetesen az Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetségen (30 napos vízum kb. 15 ezer forintért), vagy érkezéskor a helyszínen (7 napos vízum kb. 5 ezer forintért) válthatnak meg.
Szervezett utazások: Magyarországon ma már egyre több utazási iroda szervez Iránba is körutazásokat (pl. AGRA Utazási Iroda). Azonban a merészebbek, akiket nem riasztanak el a nyelvi és kulturális nehézségek, saját szervezésben, olcsóbban is kalandozhatnak Iránban.
Egészségügyi tudnivalók: Az Iránba történő utazást megelőzően nincsen szükség semmilyen kötelező védőoltásra, továbbá fontos megemlíteni, hogy Iránban a csapvíz szinte mindenhol bátran fogyasztható. A piacokon és utcákon kínált portékákat pedig nyugodtan kipróbálhatjuk.
Repülőjegy: Budapestről átszállással szinte valamennyi nemzetközi légitársasággal eljuthatunk Teheránba (pl. a Gulf Air járatával kb. 120 ezer forintért), Bécsből pedig közvetlenül is repülhetünk az iráni fővárosba (pl. az Austrian Airlines gépével kb. 130 ezer forintért).
Közlekedés: Teheránból Iszfahánba több módon is utazhatunk: így egyrészt mehetünk távolsági busszal (3-4 USD), másrészt vonattal (5-15 USD), vagy pediglen harmadrészt repülővel (30-40 USD). Ez utóbbiak azonban az érvényben lévő szankciók miatt igencsak rossz állapotban vannak.
Szállások: Iszfahán nagy látogatottságnak örvend, ebből kifolyólag nagy választék van a szálláshelyeket illetően. Egyszerűbb szállást (ún. hostel-t) már 4-5 amerikai dollárért is találunk, egy jól felszerelt, középkategóriás szállodai szobáért 20-40 amerikai dollárt kell fizetnünk.
Belépők: A látványosságok megtekintésekor a legtöbb helyen belépőt kell váltani, ami azonban nincsen több pár dollárnál. Így például három amerikai dollárnak megfelelő összeget kell fizetnünk, ha az Imám tér mecseteibe, vagy ha az Ali Kapu palotába kívánunk bejutni.
Pénzváltás: Iránban a bank- és hitelkártyánkat nem tudjuk használni, ezért célszerű készpénzt vinni magunkkal. Az iráni bankok többségében rövidebb procedúra mellett könnyen válthatunk valutát, de megtehetjük ezt az utcai pénzváltóknál is. Egy amerikai dollár megközelítőleg 10000 iráni riál.
Iszfahán
városa Irán középső részén, csipkézett homokkő hegyek között
helyezkedik el. Egy oázis a sivatagban, amely folyamatosan virágzik. Az
ősi Perzsia ékköve, amelyet I. Abbász sah tett naggyá, s amely mind a
mai napig Irán legszebb mesterművének számít. Ahogyan egy a 16.
században született félsoros rím fogalmaz, „Eszfahan, neszf-e dzsáhan”,
vagyis Iszfahán, a világ fele”, ami szabad fordításban, egy népszerű
helyi mondás formájában csak annyit tesz, „ha Iszfahánt megnézted, akkor
a fél világot láttad már”. A város kulturális és történelmi gazdagsága
láttán efelől valóban semmi kétségünk sem lehet. De nézzük csak, hogy
mit is érdemes felkeresni, s megnézni egy kétnapos „világ fele túrán”
Iszfahánban.ELSŐ NAP
Iszfaháni kalandozásunkat érdemes a Péntek mecsetnél kezdenünk, amely a város legrégebbi és az ország legnagyobb mecsetének számít, s amely komplexitásával, nevezetesen, hogy magán viseli a XI. és XVIII. század közötti iszlám építészet különböző stílusainak a lenyomatát, lenyűgöző látványt nyújt. Innen a keskeny utcácskákon végigterülő bazáron keresztül gyalogszerrel eljuthatunk az Imám térre, ahol a legnagyobb nevezetességek vannak. Csak arra kell vigyáznunk, nehogy eltévedjünk a sikátorok útvesztőjében, no meg persze arra, hogy nehogy elcsábuljunk a megannyi színes portéka láttán.
A főtérre érkezve elámulunk annak grandiózus mérete láttán, s valóban a pekingi Tienanmen tér után az Imám tér a világ második legnagyobb tere. Még inkább lenyűgöz minket a perzsa építészet három gyöngyszeme, amelyek a kétszintes épületsorral körbevett térhez igazodnak. Az Ali Kapu palota tetőteraszáról, ahonnan egykoron a sah a lovaspóló játékokat szemlélte, csodálatos kép nyílik a térre és az azt övező kékmozaikos, barackvirágszín kupolás, kalligráfiákkal díszített mecsetekre: a Mekka felé tájolt Imám mecsetre és Sejk Lotfollah mecsetre, amelyek egyaránt a világ legszebb iszlám építészeti alkotásai közé tartoznak. Megtekintésük imaidőn kívül a nem muzulmánok számára is lehetséges.
További művészeti látványosság a Negyvenpillérű palota, amely csak rövid sétára van a főtértől. A lenyűgöző építményt egy csodálatos perzsa kertben találhatjuk, de a pillérek számolgatása fölösleges, hiszen az épületnek csak húsz oszlopa van, amelyek az előtte kialakított medence vízében tükröződve adják ki a negyven pillért. A palota belső szobáiban lévő freskók pedig az iszlám köztársaság talán legnagyobb meglepetésével szolgálnak, az egyik képen ugyanis egy félmeztelen leányzó szerepel.
Az este közeledtével ajánlatos visszatérni az Imám térre, ahol a napközbeni turista áradatot az iráni családok piknikezése váltja fel, amely közösségi eseményből adott esetben még a külföldi utazó sem vonhatja ki magát. A bazár bejárata feletti tradicionális teázóban iráni teát kortyolgatva és iszfaháni édességet eszegetve, az elmaradhatatlan vízipipával az oldalunkon, a megvilágított építészeti csodák és a híres keleti vendégszeretet közepette egyenesen úgy érezhetjük majd magunkat, mintha az ezeregy éjszaka meséjébe csöppentünk volna.
MÁSODIK NAP
Az iszfaháni városnézés második napját az örmény negyed megtekintésével kezdhetjük. Ez a városrész a síita dominanciájú Iránban üde színfoltot jelentő keresztény közösségnek ad otthont. Ezen a helyen jól megférnek egymás mellett a kupolák és templomtornyok. Így például a Vank katedrálisban, ahol az iszlám motívumok és a keresztény ábrázolásmódok érdekes egyveleget alkotnak. De van itt az örmény kultúrát és népirtást bemutató múzeum, valamint egy temető és tizenhárom örmény templom, amelyek közül a Betlehem és Szent Mária templomokat mindenképpen érdemes felkeresni.
A délutánt a távolabbi látványosságok megtekintésére fordíthatjuk. Taxiba pattanva célba vehetjük a város határában, egy kisebb hegyen lévő, használaton kívül álló iszfaháni tűz templomot, ahonnan kisebb hegymászást követően pompás látvány tárul elénk a városról és az azt keresztülszelő folyóról. Visszafelé menet pedig útba ejthetjük az ún. táncoló minareteket. Az eredetileg temetkezési helyként funkcionáló épület onnan kapta a nevét, hogy az egyik toronynak nekitámaszkodva, vagy azt erősen megütve, a minaret párjával együttesen egy előre-hátra történő „táncoló” mozgást produkál.
A naplementét végül a Zajandeh folyó partján csodálhatjuk meg. Igyekezzünk azonban világosban érkezni, hogy az esti kivilágítást megelőzően még napfényben is megcsodálhassuk a folyón átívelő hidakat, amelyek több szempontból is érdekesek. Többek között a Harminchárom ívű híd, amely 298 méteres hosszával a leghosszabb a 11 híd közül. Vagy a Sáhresztan híd, amely a legrégebbinek számít, egyesek szerint az alapjait már a 12. században lerakták. Végül a Khadzsu híd, amely kettős, teraszos felépítésének köszönhetően remek kilátóhelyként és találkozási pontként szolgál. A hidakat szegélyező tradicionális teaházak egyikébe betérve pedig biztosan jól fogunk szórakozni.
A nagy városnézés közepette ajánlatos még egy-két dologra időt szánni, ha tehetjük látogassunk el egy szőnyegárushoz, az iszfaháni szőttesek ugyanis messze földön híresek, és ne hagyjuk ki a tradicionális édességboltokat sem, amelyek a szárított epertől kezdve a karamelizált cukorig ezerféle földi jóval kényeztetnek.
HASZNOS INFORMÁCIÓK
Vízum: Magyar állampolgárok csak érvényes vízummal utazhatnak Iránba, amit előzetesen az Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetségen (30 napos vízum kb. 15 ezer forintért), vagy érkezéskor a helyszínen (7 napos vízum kb. 5 ezer forintért) válthatnak meg.
Szervezett utazások: Magyarországon ma már egyre több utazási iroda szervez Iránba is körutazásokat (pl. AGRA Utazási Iroda). Azonban a merészebbek, akiket nem riasztanak el a nyelvi és kulturális nehézségek, saját szervezésben, olcsóbban is kalandozhatnak Iránban.
Egészségügyi tudnivalók: Az Iránba történő utazást megelőzően nincsen szükség semmilyen kötelező védőoltásra, továbbá fontos megemlíteni, hogy Iránban a csapvíz szinte mindenhol bátran fogyasztható. A piacokon és utcákon kínált portékákat pedig nyugodtan kipróbálhatjuk.
Repülőjegy: Budapestről átszállással szinte valamennyi nemzetközi légitársasággal eljuthatunk Teheránba (pl. a Gulf Air járatával kb. 120 ezer forintért), Bécsből pedig közvetlenül is repülhetünk az iráni fővárosba (pl. az Austrian Airlines gépével kb. 130 ezer forintért).
Közlekedés: Teheránból Iszfahánba több módon is utazhatunk: így egyrészt mehetünk távolsági busszal (3-4 USD), másrészt vonattal (5-15 USD), vagy pediglen harmadrészt repülővel (30-40 USD). Ez utóbbiak azonban az érvényben lévő szankciók miatt igencsak rossz állapotban vannak.
Szállások: Iszfahán nagy látogatottságnak örvend, ebből kifolyólag nagy választék van a szálláshelyeket illetően. Egyszerűbb szállást (ún. hostel-t) már 4-5 amerikai dollárért is találunk, egy jól felszerelt, középkategóriás szállodai szobáért 20-40 amerikai dollárt kell fizetnünk.
Belépők: A látványosságok megtekintésekor a legtöbb helyen belépőt kell váltani, ami azonban nincsen több pár dollárnál. Így például három amerikai dollárnak megfelelő összeget kell fizetnünk, ha az Imám tér mecseteibe, vagy ha az Ali Kapu palotába kívánunk bejutni.
Pénzváltás: Iránban a bank- és hitelkártyánkat nem tudjuk használni, ezért célszerű készpénzt vinni magunkkal. Az iráni bankok többségében rövidebb procedúra mellett könnyen válthatunk valutát, de megtehetjük ezt az utcai pénzváltóknál is. Egy amerikai dollár megközelítőleg 10000 iráni riál.
Helyi közlekedés: A város főbb látványosságai közel vannak egymáshoz, s gyalogszerrel könnyen megközelíthetők. Ha távolabb kalandoznánk, úgy igénybe vehetjük a helyi taxikat, de a viteldíjban igyekezzünk mindig előre megállapodni, az iszfaháni taxisofőröknek ugyanis igen rossz a hírük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése