Terrorizmus enciklopédia: Közel-Kelet

TERRORIZMUS AZ ARAB ÉS ISZLÁM VILÁGBAN

A Közel- és Közép-Kelet, illetve Észak-Afrika iszlám vallású térségében tevékenykedő terrorszervezeteket két alapvető szempont szerint lehet megkülönböztetni. Egyfelől léteznek iszlám alapokon szerveződő iszlamista-fundamentalista szervezetek, amelyek elsősorban az iszlám értékrendjének megfelelő célokért (pl. egy iszlám állam létrehozásáért) küzdenek, másfelől pedig szekuláris nemzeti-nacionalista csoportok,, amelyek szekuláris célokért (pl. az önálló palesztin államiság megteremtéséért) harcolnak. Az első kategóriába olyan szervezetek sorolhatók, mint például az egyiptomi Muzulmán Testvérek, a szintén egyiptomi Iszlám Csoport, a libanoni Hezbollah, a palesztin Iszlám Dzsihád és az ugyancsak palesztin Iszlám Ellenállási Mozgalom, az algériai Fegyveres Iszlám Csoport, a pakisztáni Szent Harcosok Mozgalma, valamint a Tiszták Hadserege, de ide sorolható még a fülöp-szigeteki Abu Szajjaf Csoport és maga az al-Kaida is. A második kategóriába elsősorban a palesztin nemzeti alapokon szerveződött csoportok tartoznak, többek között a Népi Front Palesztina Felszabadításáért, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért, valamint a Palesztin Felszabadítási Szervezet. Az iszlám világon belül jelentkező terrorizmus típusok között természetesen ugyanúgy nem húzható éles határvonal, mint ahogyan nem volt az lehetséges az általános csoportosításnál sem. Izrael a nyugati értékek képviselőjeként jelenik meg, a palesztin államiság megteremtése pedig az iszlám alapokon álló szervezetek erőteljes támogatását élvezi. Olyan alapvetően iszlamista szervezetek esetében, mint a Hamasz, a kétfajta cél általában erősen keveredve jelenik meg, sőt maga Oszama bin Laden is a palesztin ügy támogatójaként lépett fel.

Az iszlám világon belül jelentkező terrorizmus nem csupán a célok szerint tipizálható, hanem a célpontok alapján is, amelyek ellen a terrorista akciók irányulnak. Az erőszak egyfelől az iszlám világban jogtalanul hatalmon lévő politikai rendszerek, kormányok, vagy velük együttműködők ellen irányul. Így például az egyiptomi Iszlám Csoport 1981-ben meggyilkolta Anvar Szadat egyiptomi elnököt. A Muzulmán Testvérek szíriai szervezete 1979-ben meggyilkolta az aleppói tüzérségi iskola több mint harminc – Asszad elnökhöz és a politikai vezetés magjához hasonlóan alavita – növendékét, 1982-ben pedig elfoglalták és négy napig megszállva tartották Hamát, Szíria negyedik legnagyobb városát. A felsorolást még igen hosszan lehetne folytatni. Az iszlám terror célpontjai másfelől az iszlám világban élő külföldiek, mindenekelőtt az imperializmus első számú letéteményesének számító Egyesült Államok, illetve más fejlett nyugati országok állampolgárai. Többek között a libanoni Hezbollah az 1980-as évek során több alkalommal is intézett fegyveres támadást az országban állomásozó amerikai katonák és civilek ellen. Példaként említhető továbbá a szaúd-arábiai amerikai katonai bázis elleni 1996-os robbantás is, amelynek elkövetésével a washingtoni vezetés az Iráni Iszlám Köztársaságot vádolta meg. A sort itt is igen hosszan lehetne folytatni. A külföldiek elleni erőszaknak egy másik lehetséges formája az országhatárokon kívül elkövetett terrorcselekmények. Az iszlám terrorista szervezetek valamilyen politikai cél kikényszerítése céljából többször is követtek el erőszakos cselekményeket külföldön. Elég csak a kurd ellenzékiek ellen irányuló terrorra gondolni Európában. 1992-ben például az iráni vezetés utasítására kurd disszidenseket gyilkoltak meg Berlinben. Említhetők azonban még az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei elleni 1998-as robbantásos merényletek is. Az iszlám csoportok erőszakos cselekményeinek első számú célpontját azonban nem a hazai kormányzatok és a külföldi állampolgárok jelentik, hanem Izrael állam. A különböző terrorista csoportok erőszakkal igyekeztek kikényszeríteni az izraeli csapatok visszavonását (pl. a libanoni Hezbollah), illetve megakadályozni a békefolyamatot (pl. a palesztin terrorszervezetek). Itt nem pusztán arról van szó, hogy az arab-izraeli háborúk sorozatában Izrael megszállt korábban arab fennhatóság alá tartozó területeket és törvénytelen okból megszállva tart palesztin területeket, még csak nem is arról, hogy elnyomja az ott élő lakosságot, hanem arról, hogy Izrael a Nyugat – elsősorban az Egyesült Államok – képviselőjeként jelenik meg az iszlám világ szemében. 

Mindezek után látható, hogy a terrorszervezetek és a terrorista cselekmények igen színes képet mutatnak magán az iszlám világon belül is, és mint ahogyan általánosságban, úgy a Közel- és Közép-Keletet, valamint Észak-Afrikát, sőt Délkelet-Ázsiát tekintve sem lehet tisztán és egyértelműen elhatárolható kategóriákat felállítani és megkülönböztetni. Az egyes szervezetek céljai és célpontjai, valamint a választott eszközök és alkalmazott technikák azonban olyan szempontokat jelentenek, amelyek alapján – ha nehezen is, de – lehetséges a tipologizálás.