Selamat Hari Cristmas!

KUALAI KARÁCSONY

Hát nem is tudom hol kezdjem.. már régóta nem írtam.. s az események csak követik egymást.. ismét annyi élményben van részem ill. részünk, hogy nehéz kiválasztani azt amit mindenképpen meg kellene osztanom veletek.. Akkor kezdjük az elején...

Hétfő reggel sikerült elaludnom.. pedig Áronka már többször is üzent, hogy már megérkeztek s várnak rám a Concorde-ban.. Kikászálódtam, s gyors reggelizés után megcéloztam a hotelt, ami szerencsére csak két megállóra volt a hostelemtől a monoraillel.. Ári és Panka már ott vártak a lobbiban.. vicces volt találkozni velük.. még ha két hete is váltunk el egymástól.. S persze mindegyikünknek volt már több sztorija is amit muszáj volt azonnal megosztani a másikkal.. így vagy félóra csevely után indultam el csak becsekkolni.. s átvenni a szobát.. ami ezúttal a tizenötödik emeleten volt.. Mondanom sem kell, hogy remek kilátással a Petronas tornyokra.. Ja s az első nap kalandozásai után olyan vörös lettem mint egy rák..

Szóval egyből meg is céloztuk a tornyokat.. amik még mindig elképesztően megfogják az embert, legalábbis engem biztosan.. két elképesztő acélmonstrum, amely a város fölé emelkedik.. s ezáltal valóban kiváló tájékozodási pontot nyújtanak.. Plázáztunk picit.. de Talmácsival ezúttal nem sikerült összefutnom.. Viszont beültünk egyet sushizni.. S közben csak csodáltam a kis makikat, akik csini rucikban flangáltak a központban.. Az ember itt nem percenkét, hanem másodpercenkét megszerelmesedik.. Itt kellene letelepedni asszem.. De csak viccelek.. Azért jó Kuala.. mert valahol félúton van a thaiföldi nyüzsi és a szingapúri rend és modernség között.. Klassz hely nagyon.. Asszem szavazok is rá a wiwen..

Sushi után egy kávé erejére beültünk az egyik Starbucksba.. amiből egyébként szinte minden sarkon van egy.. s rettentően népszerű errefelé.. Majd miután a szokásos kretek (ibdonéz szegfűszeges cigi) adagomat elszívtam, újból bevetettük magunkat a Petronasba.. nézelődtünk.. s fotózkodtunk a mikulással és a kis krampuszlánnyal.. Igaz mindez a kisgyerekeknek szólt.. de nem néztek minket hülyének egy csöppet sem.. S persze nem hagyhattuk ki Kinokuniya-t sem, ami egy kétszintes könyvesbolt a tornyokban.. s ahol olyan választék van a nyomtatott olvasnivalókból, hogy olyat még sehol sem láttam ezeddig.. Ennek megfelelően rettentő nehéz is volt választani.. mert olyan bőség zavara van itt.. hogy az csak na!! S ez mindenre igaz.. Az ember csak megy tovább boltról boltra.. s mindig új dolgokat fedez fel..

A szokásos monszuneső alábbhagyásával visszacaplattunk a szállásra.. majd irány Bukit Bintang.. ahol ezúttal egy indiai-pakisztáni étterembe ültünk be.. ahol ismételten nem fizettünk többet 20 ringitnél.. az barátok között is csak ezer forint.. három főre :) Majd boltról boltra jártunk az utcán, hogy valami vicces ajándékot találjunk a frissen érkezőknek.. Hiszen Szasza és Györgyi este érkeztek.. S úgy gondoltuk nemcsak azzal lepjük meg őket hogy kimegyünk értük a vonatpályaudvarra, hanem hogy veszünk nekik karácsonyi meglepetést.. Van itt minden.. s még mindig lehet kapni a játékbabokat is.. el is csáboltam, hogy egy Elvis figurába beruházzak.. végül győzött a józan ész.. s a spórolás..Amúgy annyi játék van erre, hogy elképesztő.. Szeretnék ismételten kisgyerek lenni.. mert akkor ez lenne itt a mennyország..

Végül Times Square-n kötöttünk ki.. ami egy hatalmas.. tizenegy emeletes bevásárlókózponz.. amiben egy kisebb hullámvasút is helyet kapott.. Korzóztunk sokat aztán arra jutottunk.. fényképes karácsonyi matricát kapnak tőlünk, amin mi pózolunk egy-egy vicces háttérrel és karácsonyi felirattal.. Aztán rohanás a KL Sentral-ba.. csak úgy klaffogott a tangapapucsunk ahogyan szlalomoztunk a vásárló tömegben.. Azok meg csak néztek, hogy mit csinál ez a három őrült fehér?? Na de sikerrel jártunk.. elértük a repteret.. s sikerült Szaszáékat meg is lepni.. S persze a szállásig folytatódott a sztorizgatás.. hogy milyen is volt nekik Kairóban.. (Apropó nem akar valaki jönni február közepén három napra Egyiptomba jönni.. mert utitársat keresnék..) A szállásra érve aztán elkezdődött a karácsonyi lerészegedés..

Őrület hogy mi volt itt.. ilyen otthon szilveszterkor sincsen.. Egyrészt hatalmas költekezés van.. mindenki vásárol a karácsonyi kiárusításokban.. mindenki ajándékozik.. Olyan ez itt, mint nálunk a Valentin nap.. egy viszonylag idegen szokás.. amit sikerült teljes egészében inkorporálni.. Másrészt mindenki elképesztően hepi.. mindenki mikulás sapkában flangál, otthon biztosan hülyének néznék azt aki így tenne.. s persze mindenki fújja a műhavat.. de nagyon senki sem feszeng ezért.. sőt.. Remek ez a multikulti dolog.. Tökéletesen megfér itten mindenfajta náció.. pace-pace!! Végül a szomszédos bárban kötöttünk ki.. S fejeztük be az estét.. valamikor hajnalban..

Másnap nemcsak mi voltunk ki nagyon, hanem az utcán is látszott még valami az előző napi őrületből.. A durva svédasztalos reggelit követően a csobbanást választottuk.. s a medencéből ámuldoztunk, balra a KL Tower, jobbra a Petronas... Jeee, Merry Cristmas!! A kis uszizást követően míg a többiek még az előző napi fáradalmaikat igyekezték kipihenni.. Addig Szaszával elindultunk, hogy masszíroztatunk egyet.. Hosszas vacilálás után be is ültünk egy helyre.. hogy félórát megnyomorgatjuk a talpunkat.. de nem kellett kétszer mondani a masszőrnek, hogy az egy óra sokkal hatékonyabb lesz.. Hát biccentettünk is, hogy alright.. mehet a menet.. S végül csak azon kaptam magam.. hogy már alfában vagyok... Az öreg néni jól megnyomogatta a talpamat.. s persze kiderült, hogy a gyomrom még mindig rakoncátlankodik. Dr. Szasza pedig azt is kiderítette, hogy a jobb térdem munkapara miatt rakoncátlankodik.. Ó baszki a stressz tönkreteszi az embert.. Na de itten nem sok ilyenben kell, hogy részeüljön az ember!! :)

Ja s itt még mindig mindenki a barátom, mindenki úgy szólít meg, hogy hey my friend!! :S Hát könnyen barátkozom, de azért ennyire mégsem.. Másoknak meg tangapapucsban, rövidnaciban és Jimmy Hendrixes polóban is úr vagyok.. S hívnak Sir-nek ezerrel.. Hiába itt nem feltétlenül a ruha teszi az embert!! Ó ma végre vettem egy sapkát.. mert az ajándékba kapott szafari kalapomat otthonhagytam, s a homlokom már most olyan forró, mintha 45 fokos lázam lenne.. holott csak szimplán leégtem.. Na de most már van fejfedőm, nem is akármilyen.. minimal etnies.. kemény 35 ringit volt.. karácsonyi sale.. 60 százalék árengedmény!! Ja igen mi a jó méga multikultiban?? Hát az hogy az ember bármilyen konyha fogásait kipróbálhatja, ha kedve szottyan.. mert itten minden náció étele megtalálható.. ma éppen libanoni kebabhoz volt kedvem.. de a hozzá rendelt ananászos paradicsomos saláta, kolbászos öntettel, nem volt az igazi.. brrr... De még mindig a babbal kevert fagylalt viszi a pálmát.. A helyiek nagyon szeretik.. Nekem inkább bizarrnak tűnik.. az íze?? Hmm.. no comment!! Taste for yourself!!!

Este kimentünk a kínai negyedbe.. itt aztán a minden kapható.. a kamu rolextől a kiló mini banánon keresztül a távcsőig minden.. Mindez egészen más képet nyújt mint amilyen a piac napközben volt pár nappal ezelőtt.. S persze van cukornádlé is.. amit fillérekért lehet venni az utcasarkon.. de van itt guava lé is.. ami szép rózsaszín, de az íze egyszerűen zseniális.. Ja s persze megannyi gyümölcs.. Rambutánt vételeztünk.. remek volt imádom ezt a piros szörös lichí féle gyümölcsöt.. Mangusztinhoz még nem volt szerencsém.. A durjánt.. a malájok „nemzeti gyümölcsét” pedig passzoltam.. két éve nagyon nem ízlett. Most sem kockáztattam.. A két éve felfedezett.. ám le nem csekkolt raggae bár azonban nagy sikert aratott a körünkben.. mégha egy fiúlány is volt a pincérünk.. Mulatoztunk, iszogattunk picit.. majd miután „kitomboltuk” magunkat.. az utolsó monorailek egyikével hazavágtattunk.. S kidőlt mindenki seperc alatt.. Én is miután rendeztem a gondolataimat.. s összeszedtem, hogy mi is volt karácsony eme másnapján..

Karácsony második napján.. azaz szerdán a délelőtti program Batucaves felkeresése volt a program.. Kuala Lumpur külvárosában lévő sziklabarlang ez, ami szent helye a hinduknak.. Taipusam alatt.. a hindu megtisztulás ünnepe alatt ezrek keresik fel.. Ez az az ünnep amikor a bőrüket átszúrják.. kapokkal vaskeretet akasztanak a hátukra, amit színes virágokkal dízsítenek, s mindezt több kilométeren keresztül, a belvárosból egészen a hegyig, majd 192 lépcsőt megmászva a barlangba cipelnek.. Szerencsére nem most van ez a heppening.. így a véres jeleneteket megúsztuk.. Mindenesetre érdemes felkeresni.. s a hely egyre nagyobb turista látványoság lett.. látszik is rajta, mert igyekseznek felújítani és kibővíteni a létesítményt.. Jelen esetben a kolduló.. olykor-olykor agresszívvé váló makik játszották a főszerepet.. na meg persze a hindu szobrocskák és az elénk táruló városi látkép volt az ami miatt érdemes volt felcaplatni s körbekémlelni..

Aztán buszra pattantunk s a külvároson keresztül visszakeveredtünk a belvárosba.. a célállomás a kínai negyed volt.. pontosabban az indiai.. amit nehezen, de sikerült megtalálni.. s az első indiai étterembe betérve sikerült az időd is elütni.. a menü viszont zseniális volt.. főleg a mangó lessie.. ami egy mangóból és házi yoghurtból készített itóka.. tökéletesen paszol a csípős indiai konyhához.. :) Aztán nem sok időnk maradt a nézelődésre... mert a naplementét a KL toronyban akartuk eltölteni.. ami a világ megannyi adótornya közül az egyik legmagasabbnak számít.. Igaz a kanadai CN Tower-t nem pipálja le.. de a látvány fentről egyszerűen lenyűgöző.. még ha az idő nem is kedvezett nekünk, mert a monszun és a felhők miatt alig lehetett látni a város bizonyos részeit.. de onnan körbe kémlelhettünk mindazt ami nem bújt ködfelhőbe.. Ugyan voltam már a toronyban két évvel ezelőtt, de csak most tudtam meg, hogy a torony főbb motívumait.. iráni mintára.. pontosabban iszfaháni mintára készítették el.. az iszlám egységét és erejét hírdető sokszög.. az ami központi motívum az épület alapjában.. mindez a Petronas tornyoknál is fellelhető.. Hiába ez egy muszlim ország.. s erre nem csak a müezin imára szólító hangja és a mecsetek hívják fel a figyelmet.. Amúgy pediglen a tornyok mind az ország fejélődését és erejét hivatottak jelképezni.. Hiszen Malajzia egy igazi kistigris.. Kuala Lumpur 150 esztendővel ezelőtt csak egy poros kisváros volt.. Ma pediglen Délkelet-Ázsia egyik gazdasági központja!!

Na de a monszunt nem sikerült meguszni.. s nem lévén alkupozícióban.. még a taxissal sem tudtunk kedvező viteldíjban megegyezni.. apropó taxisok.. ma csupa vicces figurát fogtunk ki.. az egyik énekelve szorakoztatott minket.. miközben végig hangsúlyozta, hogy a leggyorsabb útvonalon visz el minket a célállomásra.. Valójában hatalmas kört tettünk.. de a zenei aláfestés miatt mindenképpen megérte.. aztán.. egy másiknak a csúcsszuper autója ill. Annak berendezése nyűgözött le minket.. keletnémet.. szőrös műszerfal.. limuzuin szárny a csomagtartón.. stb.. S végül egy indiai taxisöfőr, aki hatunkat fuvarozott haza a már jól bevált raggae bárból.. Ja mert hogy ma este megérkezett Lenke is.. Így már hatan vagyunk.. s teljes egészében összeállt a csapat.. (Vagy talán hiányzik méga hetedik fő a csoportból??) Ja s este olyan köd ereszkedett a városra, hogy nemcsak Lenke gépe késett, s ezért míg a Concorde-ban várakoztunk seperc alatt sikerült elpusztítani egy üveg vodkát, hanem az időjárás miatt a Petronas és társai valóban igazi felhőkarcolókká váltak.. Az ikertornyoknak a fele ködbe.. ill. felhőkbe burkolódzott.. Elképesztő látvány volt az egyszer biztos.. Végül kiegészülve belevágtunk az éjszakába.. s hajnalig meg sem állt a mulatozás..

Másnap mielőtt az irányt Melakka.. a régi főváros felé vettük volna.. még felmentünk a Petronas hídjára.. ahonnan megintcsak körbekémlelheti az ember a várost.. A guide maki pedig magyar nyelvleckét vett tőlünk.. s végül magyarul köszönt el tőlünk.. méghozzá helyes kiejtéssel.. persze mondtam neki, hogy jövőre visszajövök, s kikérdezem majd, hogy mire emlékszik még.. J Na egy újabb indok a visszatérésre.. Most azonban muszáj mennem mert már lassan hajnalodik, s némi alvás rámférne már.. Folyt köv.. Addig is csók-csók!!

KL - a kedvencem

KALANDOZÁS EGYEDÜL KUALA LUMPURBAN

Meglepoen gyorsan sikerult tegnap, azaz az elso este elaludni.. Nem gondoltam volna.. S azt sem, hogy reggel sikerul idoben felkelnem ahhoz, hogy ne bukjam a reggelit.. Ami ugyan nem nagy etwas.. piritos es dzsem.. meg mindefele keneheto izebize.. De azert jol esett.. Reggeli kozben pedig elobb egy ir sraccal sikerult lespanolnom.. de elkepszto angolt beszelt.. kb. csak minden masodik szavat ertettem meg.. ugyhogy jo kis csevely volt.. Aztan jott egy amerikai csaj.. akivel mar konnyebben ment a kommunikacio.. Mar csak azert is mert raggae rajongo.. s sirankozott, hogy tegnap este elment valami szorakozohelyre, amit raggae bulikent harangoztak be neki.. De nem az volt.. Mondtam neki hogy ezen ne lepodjon meg :) Amugy pediglen Koreaban (Delen) tanit angolt.. S ami meg fontosabb, hogy kaptam tole infot a mai napra.. De errol majd kicsit kesobb.. Szoval reggeli megvolt.. aztan nyakamba vettem a cityt..

Eloszor a kornyeken kalandoztam.. mert Kualanak ezt a reszet nem igazan lattam.. Chow Kit (ejtsd csokit.. ez azert vicces vagy inkabb ironikus!?) Na szoval fura negyed.. van itt mindenfajta nacio.. s latvanyossag is akad imitt-amott.. Neve alapjan erdekesnek talaltam, s gondoltam felkeresem a Putra World Trade Centert.. de csalodnom kellett.. semmi tobb egy szimpla irodaepuletnel.. Aztan bevetettem magam a szomszedos Mall nevu bevasarlo kozpontba.. de fordultam is ki rogton.. ahogy megvettem a reggeli kavemat.. Az egyeduli emlitesre melto dolog, hogy lelkesen nyomattak a karacsonyi dalokat.. Amugy mindenhol ki van irva, hogy Selamat Hari Cristmas.. vagyis boldog karacsonyt.. Hat nektek is ezt kivanom odahaza!! Amugy itten jo angolszasz szokas szerint 25-en reggel van a nagy heppening.. mert ugyebar Malajziaban van egy kereszteny kisebbseg.. ami nem is olyan kicsi (11 szazaleka a 26 millios lakossagnak)!!

Majd magasvasutra ultem, s elmentem a Masjed e Jamek megallohoz.. Itten vannak Kuala Lumpur fobb iszlam epuletei.. De az ostoba kozel/kelet szakerto Ablaka arra nem gondolt, hogy itten is, akarcsak mas muszlim orszagokban, kotelezo a hosszunadrag.. Igy aztan csak kivulrol csodalhattam meg a mecsetet.. de talan nem sokat vesztettem, bar kivulrol eleg klasszul nezett ki.. Aztan a Merdakan teret (Fuggetlenseg tere) kerestem fel, ahol legalabb akkora zaszlo lobog mint Hueban.. igaz ott voros alapon sarga csillag van.. Itten meg amerikai.. csak nem feher csillagok vannak rajta, hanem egy tizenket agu csillag.. Ennyi tartomanya van ugyanis Malajzianak.. Szoval egy hatalmas platz.. korulotte jo sok regi epulet.. Egyik oldalon a Royal Selangor Club gyarmati stilusu hazai sorakoznak.. vele szemben pedig a Sultan Abdul Samad epulet.. ami egykoron szinten gyarmati iroda volt.. ma pedig a legfelsobb birosag epuletekent szolgal.. Errefele az Iszlam es gyarmati stilus keveredik ezerrel.. Aztan hipp-hopp a kinai negyedben, a kozponti piacnal talaltam magam.. Egyszerre csak azt vettem eszre, hogy ismeros utcakat s hazakat latok.. Aztan leesett, hogy itten mar jartam.. Itt lehet venni a jo kis hamisitvany orakat.. Rolexet.. Breitlinget.. s mindenfajta egyeb portekat..

Na de a karacsonyi kiarusitas miatt (ebben a honapban szinte mindenhol tucatnyi akcio van.. je igazi bevasarloturizmus lehetne!!) szoval akkora tomeg volt.. hogy gyorsan passzoltam a helyet.. s megceloztam a Lake Gardenst.. ami egy hatalmas botanikus kert Kuala sziveben.. Hat igen itt is dorren a dzsungel.. De van itt pillango es orchidea farm is.. Sok tekintetben Iran flashem volt.. Egyreszt mert csaladok vonulnak ki ide piknikezni.. vagy eppen egy ossznepi futasra.. S igen Malajzia muszlim orszag.. a park bejaratanal tabla figyelmeztet, hogy a fiataloknak eszuk agaba se jusson csorozni.. De vajon mindennek milyen hatasa van?? Hat nem sok.. Olyan volt mint Iranban.. egymashoz simulo parocskak mindenutt.. Amugy a ket evvel ezelotti Kualahoz kepes sokkal tobb a kendos neni es kislany.. S remek szinekben teszik mindezt!! Tiszta kavalkad.. s persze minden selyembol van!! Na ja az passzol a barsonyos borhoz :) Szoval parkban kalandozas.. kozben jol megfogott a nap.. csak most este veszem eszre hogy a karom szep piros lett.. Kenegethetem.. akarcsak a nozimat.. mert kulonben le fog esni..

A parkbol felcaplattam a hegy tetejen levo nemzeti emlekmuhoz.. mert (visszaterve a reggelihez) az amerikai csajszitol azt hallottam hogy ott.. ma delutan remek drum session lesz.. Amugy meg itten van Malajzia fuggetlensegi emlekmuve.. Hatalmas bronz szobor.. hatalmas malaj zaszloval.. A zaszlo amugy szinte kotelezo jelleggel lobog mindenutt.. Mert ha hivatalosan csak kesobb nyerte el a fuggetlenseget az orszag (1963).. de 50 eve beszelnek mar malaj allamrol.. Nagy ev a mostani szamukra.. Szoval impozans szobor.. amit ki hinne de egy amerikai bacsi tervezett (Felix De Waldon).. Micsoda baratsag van itten, vagy csak masolas?? :) A szobor egyebkent het katonat abrazol.. s hogy miert hetet?? hat mert mindez a demokracia gyozelmet jelkepezi a gonosz felett (:S) erdekes.. az egyszer biztos!! Na s azt se feledjuk el.. hogy a hegytetorol remek kilatas nyilik a cityre.. Aztan megvartam mig elkezdodik a session.. Nem valami hivatalos heppening volt, hanem csak egyszeru zenerajongok.. akik osszejarnak dobolgatni.. konga dobokkal.. Egy europai kinezetu srac volt a fofonok.. de rajta kivul volt kicsi es nagy.. fiu es lany.. kinai es indiai.. muszlim es kereszteny.. hiaba.. ez itt a multikulturalizmus hazaja.. S a multbeli serelmeket leszamitva remekul is mukodik!! Talan tanulhatnank!?

Majd a koncertet kovetoen visszakeveredtem a belvarosba.. szo szerint.. mert a buszmegalloban dekkolva nem igazan akart jonni a busz.. igy aztan nekilodultam.. De meg szerencse hogy a varoskepbol kimagaslik a Petronas es a KL Tower.. mert ezek remek tajekozodasi pontot nyujtanak.. S egyszer csak tenyleg azon kaptam magam, hogy kikotottem Bukit Nanasnal.. Itten van a Concorde Hotel, ahova holnap at kell koltoznom, s ahol holnap osszeall a kiscsapat.. Vicces volt latni azt a reszet a varosnak, ahol mar egyszer megfordultam.. De a monorail alatt mar nem orias betuk sorakoznak.. hanem mindenfajta hirdetes.. S ami a legrosszabb.. Nem talaltam meg a kedvenc indiai-pakisztani ettermunket.. Illetve megvolt.. de megvaltozott.. s ezert sikerult a szomszedos banglkadeshi kajaldaba betevednem.. Mondanom sem kell, hogy nem bantam meg.. bar lehet hogy holnap egni fog majd a gyomrom.. :) Ja s Bukit Bintangnal.. ahol jartam.. szinten hatalmas tomeg volt.. Olyannyira, hogy alig fertem fel a Monorailre.. Osszepreselodtunk mint a halak a konzervben.. Nem bantam, mert egy kis feherboru maki es egy indiai szepseg koze kerultem.. Apropo.. a szakal meg mindig nyero azsiaban.. Meginkabb ha az emberenek beazonosithatatlan, voroses szokes szinu szorzet van az arcan!! Ja s mindenki mosolyog...

Megerkeztem haza.. de meg mielott felmentem volna a szallasra.. beugrottam a szomszedos seven elevenbe.. venni kreteket es vizet, a fogmosashoz.. S a szemelyzet mosolyogva vart ram, pedig csak egyszer, tegnap este voltam bent.. Esti program semmisem.. Nyugdijas vagyok!! Meg majd holnap belehuzunk, hiszen szenteste lesz.. :) Ugzhogy spanoltam tovabb a szallason levo utazos arcokkal.. Vagy egy orat beszelgettem egy skot arccal, aki olajmernokkent dolgozik.. valojaban azonban utazgat erre-arra.. most eppen egy het honapos tripen van.. szingapurbol jon s megy egeszen vietnamig.. ugyhogy adtam neki egy ket tippet.. meg csevegtunk minden masrol.. kozben mondanom sem kell.. hatterben angol foci ment.. de skot letere viszolyog a labdarugastol.. :) Benyomtam kozben a maradek vacsoramat.. s megismertettem az ittenieket nogradival.. a magyar mesterremekkel.. Nagy tetszest aratott.. :) Exportalni kellene.. micsoda biznisz!! Na megyek is s megalmodom a reszleteket.. Joccakat mindenkinek!!

Nagy utazás: Ázsia '08

INDULÁS & MEGÉRKEZÉS

Szoval megkezdodott az ujabb ket honapos azsiai utazas.. Budapest Kairo utvonal nem volt veszes.. s gyorsan el is repult az ido.. Felszallas elott meg beultunk meginni egy sort.. megha aranyarban is mertek.. mert kellett a sziverosito.. Aztan a beszelgetesbe olyannyira belemelyedtunk, hogy csak arra lettunk figyelmesek, nev szerint szolitanak minket.. Na ilyen sem volt meg ezeddig :)

Szoval az ut elso felvonasa.. eleg zokkenomentesen zajlott.. s gyorsan el is ment az a majd negy ora.. Nem ugy a repteren valo varakozas.. ami mint kiderult boven hat ora folott volt.. egy olyan kornyezetben ahol lenyegeben semmit se nem lehet csinalni.. csak kolteni a fontot kavera es muffinra.. Amugy tenyleg semmi sincsen.. S a kavarasrol nem is beszelek.. Mivel az okos magyar leanyzo nem vette eszre, hogy en Kairobol meg aznap tovabb repulok.. igy a csomagomat csak odaig postaztak.. Meg jo hogy eszembe jutott.. mert igy a szigoru rendszert megkerulve megint csak ki tudtam menni a csomagomert.. amit Szasza vett fel.. Ja igen lehet, hogy igaza volt, s el kellett volna mennem veluk Kairoba.. legalabb par oracskara.. mert amit a repter nyujthat.. az edes keves.. Na meg a kaosz.. s ertetolenkedes, hogy hagyjam ott az utlevelemet, meg a jegyemet.. s majd kesobb menjek vissza erte.. Mivel mast nem tehettem.. beletorodtem.. s negz ora varakozas utan vegul meg is kaptam a jegyem..

Vegre elszaladt az ido, s lehetett becsekkolni.. Meg elotte talalkoztam egy magyar hazasparral.. akik felmentek a vip osztalyra ahova nem kiserhettem el oket.. Vicces utazos arcok.. a repulon spanoltam is a ferjjel.. Csevegtunk ki merre jart.. s hogy most ki merre megy.. ok is Indoneziat celozzak meg.. sziami kitero utan.. de a fo atrakcio szamukra Papua lesz.. jol hangzik.. De hat ez egy masik kategoria.. A ficko arrol sztorizgatott.. hogy milyen olcson lehet lakashoz jutni Kolumbiaban.. Hat lehet.. elobb inkabb latni szeretnem.. mondjuk igaz az is hogy Kolumbia a legkedveltebb turista celpont a legujabb felmeres alapjan... Majd legkozelebb atszeljuk a Csendes Oceant is :)

Szoval becsekkolas.. megdobbenes.. egy egesz csapat kisgyerek latvanya fogadott.. Mondtam magamban, hogy jo kis utazas lesz ez!! De csoda tortent.. ablak melle kaptam jegyet.. s mellem senkit sem osztottak be.. Igy aztan terpeszkedhettem.. egeszen Mumbai-ig.. Ahol az iskolas csapat kiszallt, de jott egy masik.. egy indiai cspat.. mondanom sem kell, hogy ezt mar nem usztam meg.. s kaptam utitarsat is.. holott pangott a gep.. Nehezen viseltem el oket.. De nem volt mit tenni.. Igy igyekeztem minden percet alvassal tolteni.. Este kilenc korul sikerult is megerkezni.. Kualaba.. Mondanom sem kell, hogy durvan nezett ki a levegobol.. De ami ennel is komolyabb.. az a kualai repter.. meg a ket evvel ezelottihez kepest is durvabb lett.. nem veletlen hogy Kualae a legjobb repter manapsag.. s ezt hirdetik is lelkesen.. Na igen mashol nemigen van kis gyorsvasut ami a terminalokat koti ossze.. s minden elektronialt.. megy mint a karikacsapas.. Komoly sokk.. volt :)

Nem is beszelve a gyorsvasutrol, ami felora alatt reptett be a belvarosba.. s kozben amulhattam a hiper szuper epuleteken.. S jelentem a Petronas es a KL Tower is all meg.. mint ahogyan a Concorde is.. Utobbit majd kozosen lecsekkoljuk :) a tornyokat viszont holnap tuti felkeresem.. Amugy meg rettento meleg van.. kb hanyatvagodtam mikor kileptem.. aztan meg megfagytam a magasvasuton.. Ahol sikerult egybol ket ausztralba belebotlanom.. S mig utaztunk addig mindenki sztorizgatott.. Vegul nagy nehezen megtalaltam a szallasomat is.. a dzsumbuj kozepen.. van itt minden kinai piac.. kiskolykok focimeccse az ajtoban.. iszonyat kosz.. dudalas.. mocik.. csodaautok.. s persze harley-n feszito malajok.. Na meg sakkmeccs a kisasztalon.. S meg ki tudja milyen jatekok.. Ja mar le is guritottam az elso dinnyeshakemet a szomszedos krimoban.. Sor nem volt.. S ami a legrosszabb a szomszedos seven elevenben sincs singa vagy tiger.. csak heineken :( Aztat meg most nem kerek..

Szoval kemeni megint itt lenni.. Iszonyat zsibongas van meg mindig az utcan.. pedig mar boven elmult ejfel.. A net ingyen van.. s mellette a hatterben megy a foci is.. Kairoban a Copa America-t nezhettem meg.. itt meg az angol bajnokikat adjak ezerrel.. Ja igen amit meg mindenkeppen el kell mondanom.. hogy bar komoly fenntartasaim voltak az egyptairrel.. de nem is olyan rossz.. bar eleg minimal a szolgaltatas.. kozel sincs ahhoz amit az eva air vagy a thai legitarsasag nyujthat.. de vicces volt.. leadtak valami ket hollywoody filmet.. az egyikben Bruce Willis menti meg a vilagot ismetelten.. a masikra nem emlekszem.. helyette a klassz arab zenet hallgattam.. 10 csatorna volt.. abbol az egyiken folyamatosan imaszovegek mentek.. a hetesen pedig rock zene.. arabul :) vicces ut volt az egyszer biztos..

Na de a lenyeg hogy itt vagyok.. Holnap megyek is kalandozni.. Most meg kinezek meg a streetre picit, aztan alvas.. mert lecsukodnak a szemeim.. Csok csok

Ázsia-túra

IRÁNY ISMÉT MAKIFÖLD!!!

Két év elteltével az úti cél ismételten Délkelet-Ázsia.. Pontosabban Malájföld, Szingapúra és a több ezer szigetből álló Indonézia.. Az eredeti terv némiképpen változott, de bizonyosan nem lesz csalódás a kirándulás!! Két hónap kalandozás.. kualai karácsonyozás.. szingapúri szilveszterezés.. aztán majd másfél hónap indonéz improvizálás!! Apropó szilveszter.. ismét kétszer ünnepelhetjük majd.. hiszen útközben valahol biztosan elkapjuk a kínai holdújévet is majd.. Szóval most egy időre vége az iránozásnak.. helyette akkor következzenek a távol-keleti bejegyzések..

Téli öltözködési kampány Iránban

AVAGY MIT HORDJUNK AZ ISZLÁM KÖZTÁRSASÁGBAN TÉLEN?

Iránban szinte már megszokottá vált, hogy a nyári időszak beköszöntével az állami szervek szigorú ellenőrzésekbe kezdenek az öltözködési szabályok betartatása végett, most először azonban a téli szezonnak a beálltával is komoly hivatalos kampány kezdődött az iszlám erkölcsök védelmezése érdekében. Az elmúlt napokban felhívások sora hangzott el az állami rádióban és televízióban, az utcákat pedig ellepték a hirdetőtáblák, amelyek mind-mind a helyes öltözködésre szólítják fel a nőket és a férfiakat egyaránt. S bár egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság több mint 80 százaléka helyesli az öltözködési szigorításokat, valójában azonban a fiatal irániaknak, akik az ország népességének közel kétharmadát alkotják, egyre inkább elegük van az 1979 óta folyamatosan életben lévő ruházkodási szabályokból. Körükben a forradalmi elvekkel szemben egyre inkább az önkifejezés utáni vágy válik meghatározóvá.

Az iráni öltözködési előírások sokat lazultak a reformista Mohammed Khatemi elnöksége alatt, de a konzervatív hatalmi visszarendeződés után, különösen pedig Mahmúd Ahmadinezsád megválasztását követően, ismételten szigorodtak a ruhaviseleti szabályok. Mindez a nyári ellenőrzési kampányokban csúcsosodott ki, s úgy tűnik, hogy a téli szigorításokkal folytatódik tovább. A december 9-én elindított öltözködési kampányban az iráni „erkölcsrendészet” igyekszik mindazokkal szemben fellépni, akiknek a téli ruházata nem felel meg az iszlám előírásainak. Célkeresztben természetesen a hölgyek vannak, pontosabban azok a nők, akik elfelejtenek kendőt venni a téli sapka alá, akik csizmát húznak a nadrágjukra, vagy akiknek a kabátja csupán csak a derekukig ér. S bár az ellenőrzés alapvetően a nőket érinti a leginkább, a férfiak sem ússzák meg az öltözködési kontrollt. Így esetükben a nyugati öltözet és hajviselet jelent még mindig szentségtörést.

A kampány komolyságát jelzi, hogy Teheránban szinte valamennyi bevásárlóközpontnál, illetve nagyobb csomópontnál mobil központokat állítottak fel, és az utakon megnőtt a járőröző autók száma is. Ellenőrzésekre nem csak a járókelő, hanem az autóvezető hölgyeknek is számítaniuk kell. A taxisofőröknek pedig egyenesen ukázba adták, hogy a hanyagul öltözött nőket tessékeljék ki a gépjárművükből. Hasonló állami figyelmeztetésben részesültek a laza erkölcsű ruhákat áruló bolttulajdonosok, a nyugati frizurákkal kampányoló fodrászok, valamint számos népszerű étterem és kávézó gazdája is. De vajon milyen eredménnyel kecsegtethet a szigorú állami cenzúra? Rövidtávon bizonyosan előnyös lehet, mivel az öltözködési kampány egyfelől lehetőséget teremt az rendszer erőfitogtatására, mind kifelé, mind befelé, másfelől pedig mert eltereli a közvélemény figyelmét olyan fontosabb, illetve kényesebb kérdésekről, mint például a munkanélküliség vagy a fogyasztási cikkek árának az emelkedése. Hosszútávon kérdéses azonban az, hogy az irániak miként reagálnak majd a megszokott szabadságjogaik további korlátozására.

Persepolis Trailer

AVAGY MIÉRT NEM SZABAD KIHAGYNI A FILMET

Marjane Satrapi „Persepolis” című alkotása több nemzetközi díjat is besöpört már, emellett ebben az évben, Franciaországban maga mögé utasítva a „Piaf” című filmet, Oscar díjra is jelölték, mindez azonban talán csak azoknak okozhat meglepetést, akik még nem látták az írónő önéletrajzi regényéből készített animációs mozifilmet. A jelölésnek természetesen ismételten vannak politikai vonatkozásai, akárcsak néhány esztendővel ezelőtt, amikor Shirin Ebadi bírónő kapott elismerést egy béke Nobel-díj formájában, de a fekete-fehér kétdimenziós rajzokból készített filmből valóban sugárzik az eredetiség és az erő, a tartalom és a forma egyaránt jelentős értéket képvisel benne, ráadásul remekül elegyíti a humort az érzelemmel, ami igazán ritkaság manapság. Az alkotás többről szól, mint az iráni események egyszerű tálalásáról, egy felcseperedő kislány gondolatvilágán keresztül nyerhetünk betekintést a sah diktatórikus rendszerét megdöntő forradalomba, majd az azt követően kiépülő iszlám köztársaság nem kevésbé erőszakos rendszerének kiépülésébe. Szembesülhetünk azokkal a problémákkal, amelyekkel az iráni társadalom nagy része szembekerült 1979 után, így például a filmben erőteljesen kifejezésre jut, hogy mekkora megrázkódtatást jelentett Iránnak az Irakkal vívott nyolcéves értelmetlen háború. A főszereplőt érő hatások alól pedig a néző sem mentesülhet, így például az elől a kérdés elől, hogy mit is jelent iráninak lenni külföldön, illetve, hogy milyen vélt vagy valós sztereotípiák kötődnek az országhoz? Talán párhuzamot vélhetünk felfedezni a leányzó felcseperedése és öntudatossá válása, valamint az iráni rendszer evolúciója között is, mindazonáltal a rendszerrel szembeni kritika általános az alkotásban. A választott képi forma, nevezetesen a fekete-fehér minimál grafika pedig nemcsak az emlékezéshez nyújt megfelelő keretet, hanem vidám formájával ellentételezi a film valódi komoly mondandóját is…

Kedvenc jelenetek??? Ó ilyen nagyon sok van, nem igazán tudnék egyet sem kiemelni. A filmben bőven akadnak olyan jelenetek, amelyek mosolyt csalnak az ember arcára. Az alkotás talán éppen azért zseniális, mert szórakoztatóan beszél el egy nem túl kellemes történetet. Egy újabb iráni kettősség ez, ha úgy tetszik! Iróniából pedig van bőven a filmben. Így például a kislány lelkesedése a kommunista elődökért, meg persze az, hogy Isten mellett Marx is ott csücsül a felhők között az esti ima idejekor. Vicces a kisatírozott testű Vénusz Születése Botticellitől, mint ahogyan a lecsadorozott modell is, aki minden oldalról ugyanúgy néz ki, s akin ezáltal lehetetlen kiélni az alkotás szabadságát. A nők sérelmeire több helyen is frappáns válaszokat fogalmaz meg az írónő, amelyek nemcsak hogy mélyen elgondolkodtatók, hanem előadásmódjukat és nyelvezetüket tekintve is nevetésre ösztönzik az embert. Így például amikor a férfiak külseje által keltett vágyakról, a korlátozások egyenlőtlenségéről tart kisebb előadást a forradalom bürokratáinak. A nyugati kultúra, különösen Derrick felügyelő és a terminátor (Schwarzenegger) megjelenése a tévéképernyőkön szintén megmosolyogtatják az embert. A „punk is not ded” felirat, illetve jelenet pedig egyszerűen zseniális, mint ahogyan zseniális a nagymama karaktere is, aki igyekszik sztoikus nyugalommal tudomásul venni az élet dolgait, s közben kellő példával is szolgálni a főhősnő számára. Apropó ilyen lázadó énjüket kitombolni igyekvő lányokkal manapság is bőven lehet találkozni Teherán utcáin!

Iráni filmsorozat a Holokausztról

REKORDOKAT ÉS TABUKAT DÖNTÖGET A „NULLA FOK FORDULAT”

Iránban az elmúlt hónapokban hétről-hétre több millió szempár szegeződött az állami televízió egyes csatornájának hétfő esti műsorára, a „Nulla Fok Fordulat” című filmsorozatra, amely egy megtörtént esetre alapozva „Schindler listájának” iráni változatát vetíti a nézők szeme elé. Mindez igencsak meglepő egy olyan országban, amelynek elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád több ízben is kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetve ahol ezen témát illetően meglehetősen korlátozott az informálódás lehetősége.

A 22 részes filmsorozat a zsidóság megpróbáltatásait mutatja be a második világháború alatt németek által megszállt Franciaországban. A film főhőse egy fiatal iráni diplomata, aki a párizsi követségen dolgozva szembesül a náci rémtettekkel, amelyeknek hatására úgy dönt, hogy hamis útlevelekkel külföldre menekíti mindazokat, akiket csak tud. A történet háttérben természetesen fut egy szerelmi szál is, nevezetesen a fiatal diplomata és egy francia zsidó lány között, az események azonban számos akadályt gördítenek boldogságuk útjába. Az iráni nézőközönség kíváncsian figyelte a sorozatot, izgult és szorított az örömteli befejezésért, mindeközben pedig mély szimpátia is kialakult körükben a nehéz sorsú európai zsidók iránt.

A sorozat minden kétséget kizáróan új megvilágításba helyezi a zsidóság történetét, és egyben komoly tabutémákat is feszeget, miközben valóban egyfajta rokonszenvet is ébreszt az irániakban. Ahogyan egy zöldséges fogalmazott: „A zsidóknak magukra hagyatva és reménytelenül olyan nehéz lehetett, mint amilyen nekünk volt az Irakkal vívott háború alatt.” Az Ahmadinezsád által hangoztatott éles retorikával szemben a film igencsak pozitív képet fest a zsidóságról. A sorozat készítői azonban egy másik tabutémát is megszegtek, mégpedig először forgattak olyan filmet, amelyben a realista ábrázolás érdekében figyelmen kívül hagyták az iszlám öltözködési szabályokat, így a színésznők mindegyike fedetlen fővel szerepel a vásznon.

Vajon miért kerülhet műsorra egy ilyen sorozat az iráni állami televízióban, amelyet a legfőbb vezető tart irányítása alatt? Nos talán éppen azért, mert így Khamenei ajatollah sikeresen ellensúlyozhatja a köztársasági elnök éles kirohanásait, és egyben kedvező képet festhet az Iszlám Köztársaságról is, ezzel cáfolva meg minden antiszemita vádaskodást, és kihangsúlyozva azt, hogy az országnak konfliktusa csak Izrael állammal van, és nem magával a zsidósággal. Ali Khamenei nem kíván mást tenni, csak egyensúlyt teremteni a politikai erők között, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy igyekszik Irán barátságosabb arcát kidomborítani.