Téli öltözködési kampány Iránban

AVAGY MIT HORDJUNK AZ ISZLÁM KÖZTÁRSASÁGBAN TÉLEN?

Iránban szinte már megszokottá vált, hogy a nyári időszak beköszöntével az állami szervek szigorú ellenőrzésekbe kezdenek az öltözködési szabályok betartatása végett, most először azonban a téli szezonnak a beálltával is komoly hivatalos kampány kezdődött az iszlám erkölcsök védelmezése érdekében. Az elmúlt napokban felhívások sora hangzott el az állami rádióban és televízióban, az utcákat pedig ellepték a hirdetőtáblák, amelyek mind-mind a helyes öltözködésre szólítják fel a nőket és a férfiakat egyaránt. S bár egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság több mint 80 százaléka helyesli az öltözködési szigorításokat, valójában azonban a fiatal irániaknak, akik az ország népességének közel kétharmadát alkotják, egyre inkább elegük van az 1979 óta folyamatosan életben lévő ruházkodási szabályokból. Körükben a forradalmi elvekkel szemben egyre inkább az önkifejezés utáni vágy válik meghatározóvá.

Az iráni öltözködési előírások sokat lazultak a reformista Mohammed Khatemi elnöksége alatt, de a konzervatív hatalmi visszarendeződés után, különösen pedig Mahmúd Ahmadinezsád megválasztását követően, ismételten szigorodtak a ruhaviseleti szabályok. Mindez a nyári ellenőrzési kampányokban csúcsosodott ki, s úgy tűnik, hogy a téli szigorításokkal folytatódik tovább. A december 9-én elindított öltözködési kampányban az iráni „erkölcsrendészet” igyekszik mindazokkal szemben fellépni, akiknek a téli ruházata nem felel meg az iszlám előírásainak. Célkeresztben természetesen a hölgyek vannak, pontosabban azok a nők, akik elfelejtenek kendőt venni a téli sapka alá, akik csizmát húznak a nadrágjukra, vagy akiknek a kabátja csupán csak a derekukig ér. S bár az ellenőrzés alapvetően a nőket érinti a leginkább, a férfiak sem ússzák meg az öltözködési kontrollt. Így esetükben a nyugati öltözet és hajviselet jelent még mindig szentségtörést.

A kampány komolyságát jelzi, hogy Teheránban szinte valamennyi bevásárlóközpontnál, illetve nagyobb csomópontnál mobil központokat állítottak fel, és az utakon megnőtt a járőröző autók száma is. Ellenőrzésekre nem csak a járókelő, hanem az autóvezető hölgyeknek is számítaniuk kell. A taxisofőröknek pedig egyenesen ukázba adták, hogy a hanyagul öltözött nőket tessékeljék ki a gépjárművükből. Hasonló állami figyelmeztetésben részesültek a laza erkölcsű ruhákat áruló bolttulajdonosok, a nyugati frizurákkal kampányoló fodrászok, valamint számos népszerű étterem és kávézó gazdája is. De vajon milyen eredménnyel kecsegtethet a szigorú állami cenzúra? Rövidtávon bizonyosan előnyös lehet, mivel az öltözködési kampány egyfelől lehetőséget teremt az rendszer erőfitogtatására, mind kifelé, mind befelé, másfelől pedig mert eltereli a közvélemény figyelmét olyan fontosabb, illetve kényesebb kérdésekről, mint például a munkanélküliség vagy a fogyasztási cikkek árának az emelkedése. Hosszútávon kérdéses azonban az, hogy az irániak miként reagálnak majd a megszokott szabadságjogaik további korlátozására.