Selamat Hari Cristmas!

KUALAI KARÁCSONY

Hát nem is tudom hol kezdjem.. már régóta nem írtam.. s az események csak követik egymást.. ismét annyi élményben van részem ill. részünk, hogy nehéz kiválasztani azt amit mindenképpen meg kellene osztanom veletek.. Akkor kezdjük az elején...

Hétfő reggel sikerült elaludnom.. pedig Áronka már többször is üzent, hogy már megérkeztek s várnak rám a Concorde-ban.. Kikászálódtam, s gyors reggelizés után megcéloztam a hotelt, ami szerencsére csak két megállóra volt a hostelemtől a monoraillel.. Ári és Panka már ott vártak a lobbiban.. vicces volt találkozni velük.. még ha két hete is váltunk el egymástól.. S persze mindegyikünknek volt már több sztorija is amit muszáj volt azonnal megosztani a másikkal.. így vagy félóra csevely után indultam el csak becsekkolni.. s átvenni a szobát.. ami ezúttal a tizenötödik emeleten volt.. Mondanom sem kell, hogy remek kilátással a Petronas tornyokra.. Ja s az első nap kalandozásai után olyan vörös lettem mint egy rák..

Szóval egyből meg is céloztuk a tornyokat.. amik még mindig elképesztően megfogják az embert, legalábbis engem biztosan.. két elképesztő acélmonstrum, amely a város fölé emelkedik.. s ezáltal valóban kiváló tájékozodási pontot nyújtanak.. Plázáztunk picit.. de Talmácsival ezúttal nem sikerült összefutnom.. Viszont beültünk egyet sushizni.. S közben csak csodáltam a kis makikat, akik csini rucikban flangáltak a központban.. Az ember itt nem percenkét, hanem másodpercenkét megszerelmesedik.. Itt kellene letelepedni asszem.. De csak viccelek.. Azért jó Kuala.. mert valahol félúton van a thaiföldi nyüzsi és a szingapúri rend és modernség között.. Klassz hely nagyon.. Asszem szavazok is rá a wiwen..

Sushi után egy kávé erejére beültünk az egyik Starbucksba.. amiből egyébként szinte minden sarkon van egy.. s rettentően népszerű errefelé.. Majd miután a szokásos kretek (ibdonéz szegfűszeges cigi) adagomat elszívtam, újból bevetettük magunkat a Petronasba.. nézelődtünk.. s fotózkodtunk a mikulással és a kis krampuszlánnyal.. Igaz mindez a kisgyerekeknek szólt.. de nem néztek minket hülyének egy csöppet sem.. S persze nem hagyhattuk ki Kinokuniya-t sem, ami egy kétszintes könyvesbolt a tornyokban.. s ahol olyan választék van a nyomtatott olvasnivalókból, hogy olyat még sehol sem láttam ezeddig.. Ennek megfelelően rettentő nehéz is volt választani.. mert olyan bőség zavara van itt.. hogy az csak na!! S ez mindenre igaz.. Az ember csak megy tovább boltról boltra.. s mindig új dolgokat fedez fel..

A szokásos monszuneső alábbhagyásával visszacaplattunk a szállásra.. majd irány Bukit Bintang.. ahol ezúttal egy indiai-pakisztáni étterembe ültünk be.. ahol ismételten nem fizettünk többet 20 ringitnél.. az barátok között is csak ezer forint.. három főre :) Majd boltról boltra jártunk az utcán, hogy valami vicces ajándékot találjunk a frissen érkezőknek.. Hiszen Szasza és Györgyi este érkeztek.. S úgy gondoltuk nemcsak azzal lepjük meg őket hogy kimegyünk értük a vonatpályaudvarra, hanem hogy veszünk nekik karácsonyi meglepetést.. Van itt minden.. s még mindig lehet kapni a játékbabokat is.. el is csáboltam, hogy egy Elvis figurába beruházzak.. végül győzött a józan ész.. s a spórolás..Amúgy annyi játék van erre, hogy elképesztő.. Szeretnék ismételten kisgyerek lenni.. mert akkor ez lenne itt a mennyország..

Végül Times Square-n kötöttünk ki.. ami egy hatalmas.. tizenegy emeletes bevásárlókózponz.. amiben egy kisebb hullámvasút is helyet kapott.. Korzóztunk sokat aztán arra jutottunk.. fényképes karácsonyi matricát kapnak tőlünk, amin mi pózolunk egy-egy vicces háttérrel és karácsonyi felirattal.. Aztán rohanás a KL Sentral-ba.. csak úgy klaffogott a tangapapucsunk ahogyan szlalomoztunk a vásárló tömegben.. Azok meg csak néztek, hogy mit csinál ez a három őrült fehér?? Na de sikerrel jártunk.. elértük a repteret.. s sikerült Szaszáékat meg is lepni.. S persze a szállásig folytatódott a sztorizgatás.. hogy milyen is volt nekik Kairóban.. (Apropó nem akar valaki jönni február közepén három napra Egyiptomba jönni.. mert utitársat keresnék..) A szállásra érve aztán elkezdődött a karácsonyi lerészegedés..

Őrület hogy mi volt itt.. ilyen otthon szilveszterkor sincsen.. Egyrészt hatalmas költekezés van.. mindenki vásárol a karácsonyi kiárusításokban.. mindenki ajándékozik.. Olyan ez itt, mint nálunk a Valentin nap.. egy viszonylag idegen szokás.. amit sikerült teljes egészében inkorporálni.. Másrészt mindenki elképesztően hepi.. mindenki mikulás sapkában flangál, otthon biztosan hülyének néznék azt aki így tenne.. s persze mindenki fújja a műhavat.. de nagyon senki sem feszeng ezért.. sőt.. Remek ez a multikulti dolog.. Tökéletesen megfér itten mindenfajta náció.. pace-pace!! Végül a szomszédos bárban kötöttünk ki.. S fejeztük be az estét.. valamikor hajnalban..

Másnap nemcsak mi voltunk ki nagyon, hanem az utcán is látszott még valami az előző napi őrületből.. A durva svédasztalos reggelit követően a csobbanást választottuk.. s a medencéből ámuldoztunk, balra a KL Tower, jobbra a Petronas... Jeee, Merry Cristmas!! A kis uszizást követően míg a többiek még az előző napi fáradalmaikat igyekezték kipihenni.. Addig Szaszával elindultunk, hogy masszíroztatunk egyet.. Hosszas vacilálás után be is ültünk egy helyre.. hogy félórát megnyomorgatjuk a talpunkat.. de nem kellett kétszer mondani a masszőrnek, hogy az egy óra sokkal hatékonyabb lesz.. Hát biccentettünk is, hogy alright.. mehet a menet.. S végül csak azon kaptam magam.. hogy már alfában vagyok... Az öreg néni jól megnyomogatta a talpamat.. s persze kiderült, hogy a gyomrom még mindig rakoncátlankodik. Dr. Szasza pedig azt is kiderítette, hogy a jobb térdem munkapara miatt rakoncátlankodik.. Ó baszki a stressz tönkreteszi az embert.. Na de itten nem sok ilyenben kell, hogy részeüljön az ember!! :)

Ja s itt még mindig mindenki a barátom, mindenki úgy szólít meg, hogy hey my friend!! :S Hát könnyen barátkozom, de azért ennyire mégsem.. Másoknak meg tangapapucsban, rövidnaciban és Jimmy Hendrixes polóban is úr vagyok.. S hívnak Sir-nek ezerrel.. Hiába itt nem feltétlenül a ruha teszi az embert!! Ó ma végre vettem egy sapkát.. mert az ajándékba kapott szafari kalapomat otthonhagytam, s a homlokom már most olyan forró, mintha 45 fokos lázam lenne.. holott csak szimplán leégtem.. Na de most már van fejfedőm, nem is akármilyen.. minimal etnies.. kemény 35 ringit volt.. karácsonyi sale.. 60 százalék árengedmény!! Ja igen mi a jó méga multikultiban?? Hát az hogy az ember bármilyen konyha fogásait kipróbálhatja, ha kedve szottyan.. mert itten minden náció étele megtalálható.. ma éppen libanoni kebabhoz volt kedvem.. de a hozzá rendelt ananászos paradicsomos saláta, kolbászos öntettel, nem volt az igazi.. brrr... De még mindig a babbal kevert fagylalt viszi a pálmát.. A helyiek nagyon szeretik.. Nekem inkább bizarrnak tűnik.. az íze?? Hmm.. no comment!! Taste for yourself!!!

Este kimentünk a kínai negyedbe.. itt aztán a minden kapható.. a kamu rolextől a kiló mini banánon keresztül a távcsőig minden.. Mindez egészen más képet nyújt mint amilyen a piac napközben volt pár nappal ezelőtt.. S persze van cukornádlé is.. amit fillérekért lehet venni az utcasarkon.. de van itt guava lé is.. ami szép rózsaszín, de az íze egyszerűen zseniális.. Ja s persze megannyi gyümölcs.. Rambutánt vételeztünk.. remek volt imádom ezt a piros szörös lichí féle gyümölcsöt.. Mangusztinhoz még nem volt szerencsém.. A durjánt.. a malájok „nemzeti gyümölcsét” pedig passzoltam.. két éve nagyon nem ízlett. Most sem kockáztattam.. A két éve felfedezett.. ám le nem csekkolt raggae bár azonban nagy sikert aratott a körünkben.. mégha egy fiúlány is volt a pincérünk.. Mulatoztunk, iszogattunk picit.. majd miután „kitomboltuk” magunkat.. az utolsó monorailek egyikével hazavágtattunk.. S kidőlt mindenki seperc alatt.. Én is miután rendeztem a gondolataimat.. s összeszedtem, hogy mi is volt karácsony eme másnapján..

Karácsony második napján.. azaz szerdán a délelőtti program Batucaves felkeresése volt a program.. Kuala Lumpur külvárosában lévő sziklabarlang ez, ami szent helye a hinduknak.. Taipusam alatt.. a hindu megtisztulás ünnepe alatt ezrek keresik fel.. Ez az az ünnep amikor a bőrüket átszúrják.. kapokkal vaskeretet akasztanak a hátukra, amit színes virágokkal dízsítenek, s mindezt több kilométeren keresztül, a belvárosból egészen a hegyig, majd 192 lépcsőt megmászva a barlangba cipelnek.. Szerencsére nem most van ez a heppening.. így a véres jeleneteket megúsztuk.. Mindenesetre érdemes felkeresni.. s a hely egyre nagyobb turista látványoság lett.. látszik is rajta, mert igyekseznek felújítani és kibővíteni a létesítményt.. Jelen esetben a kolduló.. olykor-olykor agresszívvé váló makik játszották a főszerepet.. na meg persze a hindu szobrocskák és az elénk táruló városi látkép volt az ami miatt érdemes volt felcaplatni s körbekémlelni..

Aztán buszra pattantunk s a külvároson keresztül visszakeveredtünk a belvárosba.. a célállomás a kínai negyed volt.. pontosabban az indiai.. amit nehezen, de sikerült megtalálni.. s az első indiai étterembe betérve sikerült az időd is elütni.. a menü viszont zseniális volt.. főleg a mangó lessie.. ami egy mangóból és házi yoghurtból készített itóka.. tökéletesen paszol a csípős indiai konyhához.. :) Aztán nem sok időnk maradt a nézelődésre... mert a naplementét a KL toronyban akartuk eltölteni.. ami a világ megannyi adótornya közül az egyik legmagasabbnak számít.. Igaz a kanadai CN Tower-t nem pipálja le.. de a látvány fentről egyszerűen lenyűgöző.. még ha az idő nem is kedvezett nekünk, mert a monszun és a felhők miatt alig lehetett látni a város bizonyos részeit.. de onnan körbe kémlelhettünk mindazt ami nem bújt ködfelhőbe.. Ugyan voltam már a toronyban két évvel ezelőtt, de csak most tudtam meg, hogy a torony főbb motívumait.. iráni mintára.. pontosabban iszfaháni mintára készítették el.. az iszlám egységét és erejét hírdető sokszög.. az ami központi motívum az épület alapjában.. mindez a Petronas tornyoknál is fellelhető.. Hiába ez egy muszlim ország.. s erre nem csak a müezin imára szólító hangja és a mecsetek hívják fel a figyelmet.. Amúgy pediglen a tornyok mind az ország fejélődését és erejét hivatottak jelképezni.. Hiszen Malajzia egy igazi kistigris.. Kuala Lumpur 150 esztendővel ezelőtt csak egy poros kisváros volt.. Ma pediglen Délkelet-Ázsia egyik gazdasági központja!!

Na de a monszunt nem sikerült meguszni.. s nem lévén alkupozícióban.. még a taxissal sem tudtunk kedvező viteldíjban megegyezni.. apropó taxisok.. ma csupa vicces figurát fogtunk ki.. az egyik énekelve szorakoztatott minket.. miközben végig hangsúlyozta, hogy a leggyorsabb útvonalon visz el minket a célállomásra.. Valójában hatalmas kört tettünk.. de a zenei aláfestés miatt mindenképpen megérte.. aztán.. egy másiknak a csúcsszuper autója ill. Annak berendezése nyűgözött le minket.. keletnémet.. szőrös műszerfal.. limuzuin szárny a csomagtartón.. stb.. S végül egy indiai taxisöfőr, aki hatunkat fuvarozott haza a már jól bevált raggae bárból.. Ja mert hogy ma este megérkezett Lenke is.. Így már hatan vagyunk.. s teljes egészében összeállt a csapat.. (Vagy talán hiányzik méga hetedik fő a csoportból??) Ja s este olyan köd ereszkedett a városra, hogy nemcsak Lenke gépe késett, s ezért míg a Concorde-ban várakoztunk seperc alatt sikerült elpusztítani egy üveg vodkát, hanem az időjárás miatt a Petronas és társai valóban igazi felhőkarcolókká váltak.. Az ikertornyoknak a fele ködbe.. ill. felhőkbe burkolódzott.. Elképesztő látvány volt az egyszer biztos.. Végül kiegészülve belevágtunk az éjszakába.. s hajnalig meg sem állt a mulatozás..

Másnap mielőtt az irányt Melakka.. a régi főváros felé vettük volna.. még felmentünk a Petronas hídjára.. ahonnan megintcsak körbekémlelheti az ember a várost.. A guide maki pedig magyar nyelvleckét vett tőlünk.. s végül magyarul köszönt el tőlünk.. méghozzá helyes kiejtéssel.. persze mondtam neki, hogy jövőre visszajövök, s kikérdezem majd, hogy mire emlékszik még.. J Na egy újabb indok a visszatérésre.. Most azonban muszáj mennem mert már lassan hajnalodik, s némi alvás rámférne már.. Folyt köv.. Addig is csók-csók!!