SINGAPURA MÁSODSZOR
Melakka
után Szingapúr következett az útitervben.. Bár meg kell, hogy mondjam
az Albert féle szilveszteri ajánlaton komolyan elgondolkoztam.. Főleg,
mert Szingapúr Melakkához képest egy egészen más világ.. felhőkarcolók
sorakoznak egymás mellett mindenütt.. S ez egy magamfajta gyereknek, aki a budapesti alacsony házakhoz szokott, még mindig túl sok.. Szó szerint elvesztem a rengetegben.. Persze bőven találhatunk rá okot, hogy
ellátogassunk ebbe a mini államba.. ami talán a leggyorsabban fejlődő
hely az egész világon.. Szó mi szó, a két évvel ezelőtti állapotokhoz
képest sok-sok minden megváltozott.. S most is lelkesen tevékenykednek
az építészek és az
építőmunkások.. Imitt újabb plázák készülnek, amott meg casinok.. no meg
resortok armadaja.. s még ki tudja mi minden más.. A városállam azonban
mindezek ellenére is megőrizte tradicionális arculatát.. így a modern
hazak es technológiai vívmányok mellett ott sorakoznak a gyarmati épületek és számos régi kulturális és történelmi emlék is.. Ezáltal alkotva megkapó ellentétet..
Szingapúr megszületését számos monda
és mítosz övezi, a maláj, jávai és egyéb hódítások miatt azonban sokáig
elmaradott területnek számított.. Igazán fontos kereskedelmi
csomóponttá csak a britek
megérkezését követően válhatott.. 1819 január 29-én egy bizonyos Sir
Stamford Raffles lépett partra Szingapúr szigetén, akinek az álma az
volt, hogy ezt a mocsaras kalóztanyát a „Távol-Kelet Alexandriájává”
változtassa.. Nos, majd kétszáz esztendő távlatából megállapíthatjuk,
hogy grandiózus tervét siker koronázta.. Nem véletlen hogy róla van elnevezve szinte minden.. Raffles
Square, Raffles Avenue, Raffles Plaza, Raffles Hospital.. S még
sorolhatnám.. Szingapúr kétségkívül a világkereskedelem fontos
központjává vált.. a szingapúri kikötőben mozgatják évente a legtöbb tonna árut a világban.. Mindemellett pedig kedvelt turistacélponttá
is lett.. s nem csak azért, mert itt elképesztően olcsó mindenfajta
elektronikai kütyű, hanem azért is, mert bőven akad látnivaló is
errefelé.. Szingapúr nemcsak kereskedelmi központ, hanem kulturális
centrum is, ahol számos kiállítás vagy koncert közül választhatunk..
Szeretném, ha odahaza is ekkora bőség zavara lenne programokból.. No
meg azt is, hogy a városban Botero szobrok legyenek elszórva, s
festmények az aluljárókban.. S persze azt is hogy a Muveszetek Palotajaban
olyan koncertek legyenek, mint itten az Esplanade-ben, a ket sundiszno
formaju epuletben, ami Szingapur kulturalis kikotojenek szamit!!
A tisztaság azonban már nem a régi.. emlékeim szerint két évvel ezelőtt patyolat tisztaság jellemezte a várost.. S bár a táblák
még mindig kint vannak mindenütt, hogy például egy eldobott
cigicsikkért 1000 dollárt, egy köpésért pedig 500 dollárt kell fizetni
büntetésül (egy szinga dollár kb. 120 forint!!).. Két
éve csak az indiai negyedben lehetett látni koszos utcákat.. ma viszont
már a szingapúri öbölben is műanyag palackok ringatóznak a vízben..
Hmm.. Talán tudjuk be ezt az ünnepi felhajtásnak, vagy az egyre több
bevándorlónak?? Na igen Szingapúrban kevés az őshonos lakos.. helyette
inkább különböző kolóniák vannak, akik különböző negyedeket alkotva,
kategorikusan el is különülnek egymástól.. Előbb a kínaiak érkeztek,
majd szép lassan az indiaiak, a malájok és a jávaiak.. S persze számos
más náció is.. Valamennyi populáció a jobb élet reményében érkezett a
szigetre.. s hozta magával a saját kulturáját, nyelvét, tradícióit,
szokásait, s nem utolsósorban a saját ízvilágát és konyháját.. Ezáltal
Szingapúr talán még inkább multikulti mint Malajzia.. Cinatown, Little India és az arab negyed egyaránt elkülönül egymástól, de egyben ők alkotják a város szívét és lelkét..
Itt aztán egymás mellett sorakoznak a különböző vallások kegyhelyei
is.. Vannak itt díszes mecsetek, színes konfuciánus pagodák és buddhista kolostorok, és Örmény keresztény templomok.. Sőt még zsinagógát is lehet találni.. Szingapúr ezáltal kétségkívül egy sokarcú és különböző
kulturális örökségekkel rendelkező ország, s egyben rendkívül fiatal
is, hiszen a függetlenséget csak 1965-ben sikerült elnyernie.. Azóta
azonban folyamatosan menetel előre.. ezáltal sokak számára mintát
jelentve a térségben..
De vajon mi az ami mindezt lehetővé teszi..
Na persze egyrészről a stratégiai fekvés, amely a régió legfontosabb
kereskedelmi csomópontjává tette a szigetet.. Másrészről a kereskedelmi
múlt, amely Sir Raffles-nek köszönhetően majd kétszáz esztendőre nyúlik
vissza.. Valamint a szorgos lakosság, amely etnikumra és felekezetre
való tekintet nélkül mind-mind arra törekszik, hogy saját sorsán
javítson.. Malajziához hasonlóan persze itt is vannak társadalmi kvóták,
de lényegében érvényesül, hogy az ember a saját szerencséjének a
kovácsa.. Persze mindezek mellett senki ne gondolja, hogy itten kolbászból
van a kerítés.. A szingapúri paradoxonok sorába bőven beilleszkedik a
szegény-gazdag ellentét is.. Na szóval rövidre zárva.. a szingapúri
minta azért lehet sikeres, mert teljesen más mintára, illetve
értékrendre épül, mint ahogyan azt mi Európában megszoktuk..
Először is, itt az anyagi jólét élvez
elsőbbséget mindenféle szabadságjoggal szemben.. Vagyis amíg az
embereknek jól megy a soruk, addig nem igazán firtatják, hogy ki is
gyakorolja a politikai hatalmat.. Nos ezért lehet az, hogy a Népi Akció
Párt 1959 óta folyamatosan hatalmon van.. S hogy a papát a fiú váltotta
az elnöki székben.. Szingapúr lényegében egy látszatdemokrácia, ahol
inkább az állam diktatórikus jellemvonásai dominálnak.. Hiába a
fejlődéshez rend és fegyelem szükségeltetik.. S valóban ezzel a
rendpártisággal mindenhol szembesülhet az ember.. akár egy palack
üdítővel akar lemenni a metróalúljáróba.. akár a dohányzási tilalmat
igyekszik megszegni valahol egy plázában.. vagy éppenséggel a fennálló
rendszert igyekszik bírálni.. Csak egy érdekes adat.. a lakosságszámhoz
viszonyítva, Kínát, az USA-t megelőzve,
itt kerül sor a legtöbb halálos ítélet végrehajtására!! Az ázsiai
értékrendhez visszatérve.. A jólét bizotsítása és a rendpártiság mellett
legalább ennyire fontos a közösség egysége.. Vagyis az egyes egyén, az
individum mindenhol háttérbe szorul a közösséggel, a közös akarattal
szemben.. Mindez a keleti filozófiákból és az iszlám vallásból egyaránt
eredeztethető.. Mint ahogyan
az apa, vagy ha úgy tetszik a vezér iránti tisztelet is levezethető a
keleti kultúrkörből.. Egyszóval ez egy teljesen más világ, amit más
értékek és tradíciók mozgatnak.. s ami tökéletesen megfelel egy
úgynevezett „irányított demokráciának”..
A politikai maszlagot követően azonban nézzük, hogy miért is érdemes Szingapúrba látogatni.. s hogy miért ajánlatos
mindenképpen szétnézni a kontinentális Ázsia legdélebbi pontján.. Mert
ebből a szempontból Sentosa szigete jelenti Ázsia legdélebbi csücskét..
még ha az elmúlt években több mesterséges szigetet húztak fel itt is
Dubai mintájára... Sentosa szigetén is számos építkezés folyik..
alig ismertem rá.. mindenhol hatalmas kráterek éktelenkednek, óriás
darukkal.. komoly fejlesztések folynak valóban országszerte.. S míg két
esztendeje az embernek az az érzése támadt, hogy Sentosa olyasmi lehet a
helyieknek, mint nekünk a Margit-sziget, addig manapság úgy tűnik, hogy
egy megtérülő fejlesztésként tekintenek rá.. Épülnek a resortok
szépen egymás mellett.. S ezúttal belépőt is kellett fizetni.. amire
emlékeim szerint két éve nem volt szükség.. De nem siránkozom.. mert a
sziget maga még mindig számos kikapcsolódási lehetőséget kínál az
utazónak..
Van itten történelmi angol katonai erőd..
hatalmas kilátó torony, ahonnan belátható az egész városállam.. klassz
kis underwater world.. amilyenben még ezidáig nem jártam.. úgyhogy nagy
élmény volt számomra.. főleg a „halsimogató”, ahol nagy bátran rászántam
magam, hogy megtapogatok egy kis cápát.. de amikor egy neonkék pöttyös
rája a kezemhez úszott, olyan rémülten kaptam ki a karomat a vízből,
hogy azon mindenki elmosolyodott.. Ó te bátor Ablaka!! S persze volt más
látnivaló is.. Így egy érdekes szerzet.. Seaangel..
vagyis tengeri angyal.. ami a jeges tengerekben 500 méter mélyen
tanyázik.. s rettentően picike.. de jobban szemrevételezve valóban úgy
néz ki.. mint egy angyal.. kis szárnyai vannak, amelyekkel
másodpercenként többet is ver.. mint valami tengeri kolibri.. S ha
mindez nem lenne elegendő.. áttetsző testének közepén piros színű
szívecske dobog.. Egyszóval lenyűgöző volt.. Mint ahogyan a többi
tengeri élőlény is.. a japán óriás pókrák.. a különböző cápafajták.. a
hínár kinézetű tengeri csikóhal.. S persze mindenki kedvence.. a tengeri
lamantine.. vagyis a dugong!! Másnap pedig mehettünk volna
delfinshow-ra is a belépőjeggyel.. de végül nem jutottunk ki.. Strandoltunk
is persze Sentosa-n.. de a két évvel ezelőttihez képest ezúttal a
tengerpart sűrűn tömött volt.. A monszun miatt pedig sikerült is
pacalára áznunk.. de hát ez itten így megy.. ha szerencséje van az
embernek akkor csak pár percig esik.. ha nincsen akkor akár órákig is..
Persze mindez nem szegte kedvünket.. Főleg hogy Indonéziában még inkább esős az esős évszak..
Sentosa
szigetén számos látnivaló akad még.. ezek közül érdemes a Merlion
kilátót felkeresni.. ahol, ha szerencséje van az embernek, akkor klassz
kis naplementét kaphat el.. s elbámészkodhat a város különböző pontjai
felett.. ha nem, akkor japán turista áradatba és esős szürkületbe
botolhat.. De így is megéri.. mert itten rövid filmet láthat Szingapúr
Merlion sztorijáról.. ami 1972 óta a miniállam szimbólumának számít.. Ez
egy félig haltestű és félig oroszlánfejű lény, amely egyrészről Szingapúr
történelmi gyökereit, valamint az ország megállíthatatlan fejlődését
igyekszik ábrázolni.. S amelyből egy kisebb változat látható a
szingapúri öbölben is.. amely mindemellett
a város biztonságát is garantálja.. De leginkább turista
látványosságnak számít.. A Merlionban, amely egy hatalmas kilátó Sentosa
szigetén, pedig még ajándékot is kap a látogató.. Két éve egy söralátét
készletet gyűjtöttem be, ami Singapura megszületésének történetét adja
elő vicces rajzokon.. most azonban az ajándék legyező helyett a
szerencse érmét választottam.. Reméljük sikerrel!! J
A
monszun ellen egyébként remek megoldást találtak a szingapúriak.. föld
alatti folyosók kötik össze a város szinte minden részét, amelyeken
keresztül közlekedve még a nagy esőzések alatt sem ázik el az ember.. S
a helyet kihasználva nem egyszerű alúljárókról van szó, hanem
üzletekkel szegélyezett folyosókról.. ahol egymás mellett sorakozik
Gucci, Prada, Hugo, Roxy, s még ki tudja melyik márka boltja.. Na igen
Szingapúr a bevásárlóturizmus fellegvára.. Minden sarkon egy-egy
bevásárlóközpont áll..
ahol elképesztően bőséges kínálattal találkozhatunk.. De ami a legjobban
megy az valoban a kulonbozo elektronikai aruk.. igy peldaul a laptopok,
az ipodok, a kamerak es a fenykepezogepek, s az adot ezek utan vissza
is lehet igenyelni, ha az ember fia repulovel hagyja el a varost (Sorry
de innentol kezdve ekezetek nelkul irok, mert elszallt a laptop.. talan
erdemes lett volna Singaban beruhazni egybe fillerekert!!) A kozlekedes
is csucsszuper meg mindig, metroval mindenhova el lehet szinte jutni..
de igazsag szerint ez gyalog sem okoz gondot.. Valamelyik nap sikerult
is Lenket megsetaltatnom, a szallastol egeszen a kinai negyedig.. ahol
karpotlasul egy buddhista ceremoniaba csoppentunk a neves Kong Meng San
Phor Kark See templom-komplexumban.. ami kozel nyolc hektaron terul el..
s kozeppontjaban all a Siong Lim templom.. ahol ezernyi buddhaszobor
sorakozik a falakba agyazva.. Lenyugozo volt az egyszer biztos..
Vallasilag egyebkent valoban igencsak gazdag ez a varosallam.. a keresztenyeknek itt van a Szent Andras katedralis..
a muszlimoknak a Hajjah Fatimah mecset.. a hinduknak pedig a Sri
Mariamman templom, ami a legregebbi es egyben a legnagyobb hindu szentej
az orszagban.. S a negyedek tenyleg elesen elkulonulnek egymastol..
Ezuttal az arab negyedben az Arab Streeten laktunk egy hostelben, ami
inkabb hasonlitott egy tomegszallasra.. az emeletes agyakkal pedig
egyenesen olyan volt mint egy hajo gyomraban, vagy meg inkabb egy olyan
epuletben ahol a rabszolgak varakoznak a behajozasra.. Persze mindez nem
szamit semmit sem.. hiszen Szingapurban annyi a latnivalo, hogy az
ember csak aludni jar haza a szallasra.. A kornyek pedig tenyleg klassz
volt, kozel-kelet kutatokent csak mosolyogtam az utcatablakon.. imitt
Kandahar Street, amott Bagdad Street, aztan Kuwait Street, s meg
sorolhatnam.. De a legjobb az arab konyha volt, amit rettentoen
kedvelek.. Foleg hogy meg itten a hipermodern Szingapurban is szonyegen,
torokulesben koltheti el az ember az ebedjet, vagy eppen a vacsorajat..
mindezt persze az utca szelen a kozlekedo autok es gyalogosok mellett..
A menu pedig mindenhol remek volt.. Csak ne hasznalnanak annyi
kurkumat!! Mert aztat nem szeretem.. A menta es jazmintea viszont
frenetikus!! (A netezoben pedig eppen Ali Babaval sikerult most osszeismerkednem, de hala istennek a negyven rablo nincsen vele.. J)
Szingapurban
szinte valamennyi azsiai izvilag tetten erheto s meg is kostolhato.. Az
indiaira picit raunva most a kozel-keleti konyha elvezett prioritast
nalam.. Nem is bantam meg.. A gasztrokalandok mellett azonban egyik este
sikerult a hatter kulisszak moge is bepillantani a Szingapuri obolben,
az egyik etteremben.. hat ezt kovetoen el is ment a kedvem, hogy barmit
egyek a kozeljovoben.. De hat ez itten meg a felhokarcolok ellenere is
Azsia.. S ha valakinek svajci tisztasagra van szuksege, az ne utazzon
ebbe a tersegbe!! Az obol egyebkent a tradicionalis kozpontja a
varosnak, itten lepett partra anno Sir Raffles is, ahol szobor is
ekesedik tisztelgesul.. Az allamalapito mellett pedig tobb
bronzszobrocska is diszeleg.. amelyek mind a gyarmati idok elott
igyekeznek tisztelegni.. vannak itt kereskedok s furdozo kisgyerekek.. S
a helhokarcolok toveben megbujo tradicionalis hazacskak valoban paradox
kepet festenek, vagy inkabb lenyugozot?? Aki egyebkent kis kolonialis
hazacskakra ahitozik, annak erdemes a Jurong negyedbe ellatogatnia, ahol
egymas mellett sorakoznak a gyarmati epuletek, s pompaznak kulonbozo
szinekben az utcak szelen.. S persze van meg ezer dolog amire nem
sikerult idot keriteni.. igy peldaul ejszakai szafarizasra.. az
ultramodern Clark Quay negyedbeli kalandozasra.. S ezuttal nem volt Star
Wars kiallitas sem a helyi csodak palotajaban sem..
Helyette
volt azonban szilveszterezes.. S ha eszesebbek lettunk volna, vagy
idoben kapcsoltunk volna.. akkor mehettunk volna az obolbe keteltu
jarmurol figyelni a tuzijatekot.. Ehelyett maradt az obol egyik partja..
ahol annyi ember sereglett ossze, hogy ahhoz kepest Viktorek Kossuth
teri millioi eltorpultek volna!! Mint a szardinias dobozban.. olyan volt
a helyzet.. ugyhogy hamar fel is adtuk.. s tavolabb foglaltunk helyet,
ahol persze detto nem volt nyugta az embernek.. Meg szerencse hogy elozo
este lattuk a foprobat.. No nem a tuzijateket, hanem a fenyparadejet..
Amugy nem volt akkora durranas, mint korabban szamitottunk ra.. a
pikkpukk csak tiz percig tartott.. igaz vagy tizszer annyit puffogtattak
el, mint itthon augusztus 20-an szoktak.. Aztan egy jo diktaturahoz
illoen a tarsasag nagy resze haza is ballagott.. A masik resze pedig a
turistakkal kiegeszulve az obolben nezelodott.. Csatlakoztunk mi is
hozzajuk.. S soroztunk a parton.. majd hazabattyogtunk.. s kozben egy
jot „reggeliztunk” az egyik arabnal.. Masnap pedig kompra szalltunk,
hogy kezdetet vegye a majd ket honapos indoneziai kalandozas..
A
kepek azuttal Aritol szarmaznak.. Akit netalan erdekelne tobb kepanyag s
kevesebb maszlag, az latogasson el a kovetkezo oldalra:
http://www.wart2.blogspot.com/