Indonézia Szuharto után (1.0)

INDONÉZIA A FEJLŐDÉS KERESZTAPJÁNAK HALÁLA UTÁN

Tegnap, 86 eves koraban elhunyt Hadzsi Muhammad Szuharto, a fuggetlen Indonezia masodik elnoke. Ezzel eldolni latszik a vita, amely mar hetek ota megosztja az indonez tarsadalmat. Nevezetesen, hogy felelossegre vonjak-e az ex-elnokot, a multban elkovetett korrupcios ugyei miatt, avagy rossz egeszsegugyi allapotara tekintettel reszesitsek amnesztiaban. A karizmatikus vezetonek cseppet sem tekintheto Szuharto 32 eves elnoksegenek hagyateka azonban minden ketseget kizaroan meg sokaig borzolni fogja a kedelyeket a 240 millios delkelet-azsiai orszagban.

Szuharto a hadsereg parancsnokakent 1965-ben puccsal vette at a hatalmat, es ezt kovetoen egeszen az 1997-es azsiai penzugyi valsagig gyakorolt sikeres egyeduralmat az orszagban. Az elnoki pozicio megszerzesevel parhuzamosan, majd pediglen azt kovetoen komoly hadjaratot folytatott a kommunista ertelmiseg ellen. Nehany honap leforgasa alatt kozel felmillio embert meszaroltak le, s majd ketszazezret bortonoztek be minden jogi procedura nelkul. Ennel sulyosabb pogromokra a tersegben csak a voros khmerek uralta Kambodzsaban kerult sor. Az okozott trauma pedig mind a mai napig jelen van a fejekben, nincs olyan indonez csalad, amelyet ne erintettek volna a szomoru esemenyek. Sokak szamara pedig meg napjainkban is nehezseget okoz, hogy valamelyik felmenojuk anno baloldali szimpatizans volt. Indoneziaban a diszkriminacio nagyaparol apara, aparol pedig fiura szall.

A titkosszolgalatok hatekony tevekenysegenek koszonhetoen kiepulo uj rendszerben a stabilitas ervenyesult. Mindehhez sikeresen jarult hozza az Egyesult Allamok hathatos tamogatasa is. A hideghaboru korszakaban a kommunista fenyegetessel szemben ugyanis Washingtonnak hu szovetsegesekre volt szuksege a tersegben, kulonosen a vietnami konfliktus elmelyuleset kovetoen. A magat, a szegenyek partfogojakent feltunteto (magat egyszeruen csak a “fejlodes apjakent” titualta) Szuharto rendszernek tovabbi biztos alapot jelentett az 1970-es evek elejen kibontakozo olajvalsag, amely a kulso tamogatasokkal egyuttesen hosszutavon biztositotta az orszag gazdasagi fejlodeset es politikai stabilitasat. Az igeretekkel ellentetben azonban csak kevesen reszesulhettek a pozitivumokbol, kiepult a patronazs rendszer es intezmenyesult a korrupcio, amelyek meg napjainkban is a legfobb problemat jelentik Indoneziaban. A Szuharto csalad meggazdagodasara az 1997-es valsagot kovetoen derult feny, ami egyben az elnok bukasat is eredmenyezte.

Szuharto ugyan onkent tavozott az orszag elerol, s azt kovetoen vallalta a politikai szamuzetest is, elnoksege azonban sokak szamara fajdalmas emlek, csaladjanak meses gazdagsaga pedig mindemellett sokakban visszatetszest is kelt. Nem veletlen tehat, hogy halalat kovetoen nem borult gyaszba az indonez tarsadalom, es nem allt meg az elet sem az orszagban. S bar valojaban a munkassagat a legtobben igencsak kozombosen itelik meg, bizonyos tekintetben megis nagy azsiai vezetonek tekintheto, igaz szamos ellentmondassal. Igy peldaul kivezette orszagat a hatvanas evek gazdasagi valsagabol, helyette azonban ujabb problemakat generalt. Igyekezett Indoneziat tavol tartani a regionalis konfliktusoktol, de ugyanakkor kemeny kezzel lepett fel az etnikai szeparatistakkal szemben, 1975-ben meg haboruba is keveredett az onnalosodasra torekvo Kelet-Timorral. Azonban amig az olyan orszagok, mint peldaul Jugoszlavia, darabokra hullottak, Szuhartonak sikerult a sokszinu szigetvilagot egyben tartania, s Kelet-Timor elszakadasat nem kovettek ujabb levalasok.

Az elnok, akit a Transparency International nevu szervezet minden idok legnagyobb kleptokratajanak belyegzett, regnalasa alatt ketseg kivul a legnagyobb hatalommal rendelkezett orszagaban, eletet azonban betegeskedve, a vilagtol elvonulva, az ujonnan formalodo demokratikus Indoneziatol eltavolodva vegezte be. Az utca emberet figyelve pedig nem valoszinu, hogy sokaknak hianyozni fog majd. A serelmek es problemak azonban tovabbra is meghatarozzak majd az indonez mindennapokat.