Indonézia Szuharto után (2.0)

SZUHARTO ELNÖK HAGYATÉKA: ELLENTMONDÁSOS MEGÍTÉLÉS

Indonezia masodik elnokenek, Hadzsi Mohammad Szuhartonak a halalat kovetoen a jakartai vezetes hetnapos gyaszt hirdetett, a televizios adasokban pedig egymas kovetik az ex-elnokrol valo megemlekezo kepsorok es musorok, mint ahogyan a sajtoorganumok is a cimlapon hozzak a szomoru esemenyt. Susilo Bambang Yudhoyono jelenlegi elnok pedig nagy pompaval jaro allami temetest helyezett kilatasba az egykori elnok szulovarosaban. Szuharto elnoknek, vagy ahogyan magat nevezte, a “fejlodes apjanak” a megitelese azonban igencsak paradox az indonez tarsadalomban.

Az egykori elnok munkassaganak olyannyira ellentmondasos hatasa van, hogy az majd egy evtizeddel politikai bukasa utan is meghatarozza a vilag legnepesebb muszlim allamanak jelenlegi problemait. Szuharto elnok, aki 32 even keresztul volt uralmon Indoneziaban, egyfelol stabil gazdasagi novekedest produkalt, valamint sikeresen akadalyozta meg a kommunalis eroszak kirobbanasat es tovabbterjedeset, masfelol azonban tavozasat kovetoen egy vereskezu hadsereget, egy megrokkant gazdasagot, egy semlegesitett politikai rendszert, valamint mukodeskeptelen nemzeti intezmenyeket hagyott hatra. S mindemellett egy igen komoly tarsadalmi vitat is, hogy vajon az elnokot felelossegre vonjak-e a multban elkovetett korrupcios ugyei es emberi jogi visszassagai miatt, avagy tortenelmi eredmenyeire, utobb pedig rossz egeszsegugyi allapotara tekintettel inkabb reszesitsek amnesztiaban.

A nemzetkozi szereplok, mint peldaul Szingapur egykori allamelnoke, Lee Kuan Yew, vagy eppen Malajzia korabbi vezetoje, Mahathir Mohamad Indonezia masodik elnokenek a gazdasagi sikereit emlegetik fel, es dicserik gazdasagpolitkajat valamint eroskezu, rendparti politikajat. A tarsadalom szegenyebb retegei is egyetertenek ezzel. Sokak szamara ugyanis Szuharto rendszere stabil megelhetest es bizonyos foku joletet jelentett: “Amikor o volt hatalmon, az elet konnyu volt. Mindig volt elegendo elelmiszer es az alapveto szuksegletek megfizetheto aron voltak hozzaferhetoek. Ma viszont az elet rettentoen kemeny es sokmindenbol hiany van.” A szegeny csaladbol szarmazo ex-elnokkel valoban sokan azonosulnak es szimpatizalnak. Nem veletlen, hogy az elnok holttestenek atszallitasat Jakartabol szulovarosaba sokan kisertek vegig, s Jakarta utcain boven lehetett latni sirdogalo embereket.

De legalabb ennyien vannak azok is, akik a kegyeleti felhivasokat figyelmen kivul hagyva tovabbra is hangosan szajkozzak a korrupt es embertelen rendszer felelossegre vonasat. Sokak szemeben az ex-elnok halala a feleleossegrevonas elsikkadasat jelenti, ahogyan fogalmaznak: “Szuharto halala tragedia mindazok szamara, akik a multban embertelen buncselekmenyeinek estek aldozatul, s akik ezutan nem nyerhetnek igazsagot.” S valoban az egykori elnok tavozasa lehetetlenne teszi, hogy felelossegrevonasaval az erintett csaladok lelki nyugalmat nyerjenek. S bar Szuhartonak az igazsagszolgaltatas elol sikerult megmenekulnie, de halalaval uj fejezet nyilhat Indonezia tortenelmeben. A vezer tavozasat kovetoen ugyanis a korrupcioval vadolt csaladtagok es munkatarsak serulekeny pozicioba kerulhetnek, mivel ezutan nem lesz akadalya annak, hogy oket hatarozottabban vonjak felelossegre a jovoben. Indonezia, ha lassan is, de a demokratizalodas utjan halad elore, s a media lelegzethez jutasa utan, talan a birosagi redszer is nagyobb mozgasteret nyerhet majd.

Az elnok, akit a Transparency International nevu szervezet minden idok legnagyobb kleptokratajanak belyegzett, regnalasa alatt ketseg kivul a legnagyobb hatalommal rendelkezett orszagaban, eletet azonban betegeskedve, a vilagtol elvonulva, az ujonnan formalodo demokratikus Indoneziatol eltavolodva vegezte be. Vegezetul ugy tunik, hogy Szuharto tovabbra is felreertheto es ellentmondasos figurakent vonul majd be az indonez tortenelembe.