Szingapúri szilveszter

SINGAPURA MÁSODSZOR

Melakka után Szingapúr következett az útitervben.. Bár meg kell, hogy mondjam az Albert féle szilveszteri ajánlaton komolyan elgondolkoztam.. Főleg, mert Szingapúr Melakkához képest egy egészen más világ.. felhőkarcolók sorakoznak egymás mellett mindenütt.. S ez egy magamfajta gyereknek, aki a budapesti alacsony házakhoz szokott, még mindig túl sok.. Szó szerint elvesztem a rengetegben.. Persze bőven találhatunk rá okot, hogy ellátogassunk ebbe a mini államba.. ami talán a leggyorsabban fejlődő hely az egész világon.. Szó mi szó, a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest sok-sok minden megváltozott.. S most is lelkesen tevékenykednek az építészek és az építőmunkások.. Imitt újabb plázák készülnek, amott meg casinok.. no meg resortok armadaja.. s még ki tudja mi minden más.. A városállam azonban mindezek ellenére is megőrizte tradicionális arculatát.. így a modern hazak es technológiai vívmányok mellett ott sorakoznak a gyarmati épületek és számos régi kulturális és történelmi emlék is.. Ezáltal alkotva megkapó ellentétet..

Szingapúr megszületését számos monda és mítosz övezi, a maláj, jávai és egyéb hódítások miatt azonban sokáig elmaradott területnek számított.. Igazán fontos kereskedelmi csomóponttá csak a britek megérkezését követően válhatott.. 1819 január 29-én egy bizonyos Sir Stamford Raffles lépett partra Szingapúr szigetén, akinek az álma az volt, hogy ezt a mocsaras kalóztanyát a „Távol-Kelet Alexandriájává” változtassa.. Nos, majd kétszáz esztendő távlatából megállapíthatjuk, hogy grandiózus tervét siker koronázta.. Nem véletlen hogy róla van elnevezve szinte minden.. Raffles Square, Raffles Avenue, Raffles Plaza, Raffles Hospital.. S még sorolhatnám.. Szingapúr kétségkívül a világkereskedelem fontos központjává vált.. a szingapúri kikötőben mozgatják évente a legtöbb tonna árut a világban.. Mindemellett pedig kedvelt turistacélponttá is lett.. s nem csak azért, mert itt elképesztően olcsó mindenfajta elektronikai kütyű, hanem azért is, mert bőven akad látnivaló is errefelé.. Szingapúr nemcsak kereskedelmi központ, hanem kulturális centrum is, ahol számos kiállítás vagy koncert közül választhatunk.. Szeretném, ha odahaza is ekkora bőség zavara lenne programokból.. No meg azt is, hogy a városban Botero szobrok legyenek elszórva, s festmények az aluljárókban.. S persze azt is hogy a Muveszetek Palotajaban olyan koncertek legyenek, mint itten az Esplanade-ben, a ket sundiszno formaju epuletben, ami Szingapur kulturalis kikotojenek szamit!!

A tisztaság azonban már nem a régi.. emlékeim szerint két évvel ezelőtt patyolat tisztaság jellemezte a várost.. S bár a táblák még mindig kint vannak mindenütt, hogy például egy eldobott cigicsikkért 1000 dollárt, egy köpésért pedig 500 dollárt kell fizetni büntetésül (egy szinga dollár kb. 120 forint!!).. Két éve csak az indiai negyedben lehetett látni koszos utcákat.. ma viszont már a szingapúri öbölben is műanyag palackok ringatóznak a vízben.. Hmm.. Talán tudjuk be ezt az ünnepi felhajtásnak, vagy az egyre több bevándorlónak?? Na igen Szingapúrban kevés az őshonos lakos.. helyette inkább különböző kolóniák vannak, akik különböző negyedeket alkotva, kategorikusan el is különülnek egymástól.. Előbb a kínaiak érkeztek, majd szép lassan az indiaiak, a malájok és a jávaiak.. S persze számos más náció is.. Valamennyi populáció a jobb élet reményében érkezett a szigetre.. s hozta magával a saját kulturáját, nyelvét, tradícióit, szokásait, s nem utolsósorban a saját ízvilágát és konyháját.. Ezáltal Szingapúr talán még inkább multikulti mint Malajzia.. Cinatown, Little India és az arab negyed egyaránt elkülönül egymástól, de egyben ők alkotják a város szívét és lelkét.. Itt aztán egymás mellett sorakoznak a különböző vallások kegyhelyei is.. Vannak itt díszes mecsetek, színes konfuciánus pagodák és buddhista kolostorok, és Örmény keresztény templomok.. Sőt még zsinagógát is lehet találni.. Szingapúr ezáltal kétségkívül egy sokarcú és különböző kulturális örökségekkel rendelkező ország, s egyben rendkívül fiatal is, hiszen a függetlenséget csak 1965-ben sikerült elnyernie.. Azóta azonban folyamatosan menetel előre.. ezáltal sokak számára mintát jelentve a térségben..

De vajon mi az ami mindezt lehetővé teszi.. Na persze egyrészről a stratégiai fekvés, amely a régió legfontosabb kereskedelmi csomópontjává tette a szigetet.. Másrészről a kereskedelmi múlt, amely Sir Raffles-nek köszönhetően majd kétszáz esztendőre nyúlik vissza.. Valamint a szorgos lakosság, amely etnikumra és felekezetre való tekintet nélkül mind-mind arra törekszik, hogy saját sorsán javítson.. Malajziához hasonlóan persze itt is vannak társadalmi kvóták, de lényegében érvényesül, hogy az ember a saját szerencséjének a kovácsa.. Persze mindezek mellett senki ne gondolja, hogy itten kolbászból van a kerítés.. A szingapúri paradoxonok sorába bőven beilleszkedik a szegény-gazdag ellentét is.. Na szóval rövidre zárva.. a szingapúri minta azért lehet sikeres, mert teljesen más mintára, illetve értékrendre épül, mint ahogyan azt mi Európában megszoktuk.. 

Először is, itt az anyagi jólét élvez elsőbbséget mindenféle szabadságjoggal szemben.. Vagyis amíg az embereknek jól megy a soruk, addig nem igazán firtatják, hogy ki is gyakorolja a politikai hatalmat.. Nos ezért lehet az, hogy a Népi Akció Párt 1959 óta folyamatosan hatalmon van.. S hogy a papát a fiú váltotta az elnöki székben.. Szingapúr lényegében egy látszatdemokrácia, ahol inkább az állam diktatórikus jellemvonásai dominálnak.. Hiába a fejlődéshez rend és fegyelem szükségeltetik.. S valóban ezzel a rendpártisággal mindenhol szembesülhet az ember.. akár egy palack üdítővel akar lemenni a metróalúljáróba.. akár a dohányzási tilalmat igyekszik megszegni valahol egy plázában.. vagy éppenséggel a fennálló rendszert igyekszik bírálni.. Csak egy érdekes adat.. a lakosságszámhoz viszonyítva, Kínát, az USA-t megelőzve, itt kerül sor a legtöbb halálos ítélet végrehajtására!! Az ázsiai értékrendhez visszatérve.. A jólét bizotsítása és a rendpártiság mellett legalább ennyire fontos a közösség egysége.. Vagyis az egyes egyén, az individum mindenhol háttérbe szorul a közösséggel, a közös akarattal szemben.. Mindez a keleti filozófiákból és az iszlám vallásból egyaránt eredeztethető.. Mint ahogyan az apa, vagy ha úgy tetszik a vezér iránti tisztelet is levezethető a keleti kultúrkörből.. Egyszóval ez egy teljesen más világ, amit más értékek és tradíciók mozgatnak.. s ami tökéletesen megfelel egy úgynevezett „irányított demokráciának”..

A politikai maszlagot követően azonban nézzük, hogy miért is érdemes Szingapúrba látogatni.. s hogy miért ajánlatos mindenképpen szétnézni a kontinentális Ázsia legdélebbi pontján.. Mert ebből a szempontból Sentosa szigete jelenti Ázsia legdélebbi csücskét.. még ha az elmúlt években több mesterséges szigetet húztak fel itt is Dubai mintájára... Sentosa szigetén is számos építkezés folyik.. alig ismertem rá.. mindenhol hatalmas kráterek éktelenkednek, óriás darukkal.. komoly fejlesztések folynak valóban országszerte.. S míg két esztendeje az embernek az az érzése támadt, hogy Sentosa olyasmi lehet a helyieknek, mint nekünk a Margit-sziget, addig manapság úgy tűnik, hogy egy megtérülő fejlesztésként tekintenek rá.. Épülnek a resortok szépen egymás mellett.. S ezúttal belépőt is kellett fizetni.. amire emlékeim szerint két éve nem volt szükség.. De nem siránkozom.. mert a sziget maga még mindig számos kikapcsolódási lehetőséget kínál az utazónak.. 

Van itten történelmi angol katonai erőd.. hatalmas kilátó torony, ahonnan belátható az egész városállam.. klassz kis underwater world.. amilyenben még ezidáig nem jártam.. úgyhogy nagy élmény volt számomra.. főleg a „halsimogató”, ahol nagy bátran rászántam magam, hogy megtapogatok egy kis cápát.. de amikor egy neonkék pöttyös rája a kezemhez úszott, olyan rémülten kaptam ki a karomat a vízből, hogy azon mindenki elmosolyodott.. Ó te bátor Ablaka!! S persze volt más látnivaló is.. Így egy érdekes szerzet.. Seaangel.. vagyis tengeri angyal.. ami a jeges tengerekben 500 méter mélyen tanyázik.. s rettentően picike.. de jobban szemrevételezve valóban úgy néz ki.. mint egy angyal.. kis szárnyai vannak, amelyekkel másodpercenként többet is ver.. mint valami tengeri kolibri.. S ha mindez nem lenne elegendő.. áttetsző testének közepén piros színű szívecske dobog.. Egyszóval lenyűgöző volt.. Mint ahogyan a többi tengeri élőlény is.. a japán óriás pókrák.. a különböző cápafajták.. a hínár kinézetű tengeri csikóhal.. S persze mindenki kedvence.. a tengeri lamantine.. vagyis a dugong!! Másnap pedig mehettünk volna delfinshow-ra is a belépőjeggyel.. de végül nem jutottunk ki.. Strandoltunk is persze Sentosa-n.. de a két évvel ezelőttihez képest ezúttal a tengerpart sűrűn tömött volt.. A monszun miatt pedig sikerült is pacalára áznunk.. de hát ez itten így megy.. ha szerencséje van az embernek akkor csak pár percig esik.. ha nincsen akkor akár órákig is.. Persze mindez nem szegte kedvünket.. Főleg hogy Indonéziában még inkább esős az esős évszak..

Sentosa szigetén számos látnivaló akad még.. ezek közül érdemes a Merlion kilátót felkeresni.. ahol, ha szerencséje van az embernek, akkor klassz kis naplementét kaphat el.. s elbámészkodhat a város különböző pontjai felett.. ha nem, akkor japán turista áradatba és esős szürkületbe botolhat.. De így is megéri.. mert itten rövid filmet láthat Szingapúr Merlion sztorijáról.. ami 1972 óta a miniállam szimbólumának számít.. Ez egy félig haltestű és félig oroszlánfejű lény, amely egyrészről Szingapúr történelmi gyökereit, valamint az ország megállíthatatlan fejlődését igyekszik ábrázolni.. S amelyből egy kisebb változat látható a szingapúri öbölben is.. amely mindemellett a város biztonságát is garantálja.. De leginkább turista látványosságnak számít.. A Merlionban, amely egy hatalmas kilátó Sentosa szigetén, pedig még ajándékot is kap a látogató.. Két éve egy söralátét készletet gyűjtöttem be, ami Singapura megszületésének történetét adja elő vicces rajzokon.. most azonban az ajándék legyező helyett a szerencse érmét választottam.. Reméljük sikerrel!! J

 

A monszun ellen egyébként remek megoldást találtak a szingapúriak.. föld alatti folyosók kötik össze a város szinte minden részét, amelyeken keresztül közlekedve még a nagy esőzések alatt sem ázik el az ember.. S a helyet kihasználva nem egyszerű alúljárókról van szó, hanem üzletekkel szegélyezett folyosókról.. ahol egymás mellett sorakozik Gucci, Prada, Hugo, Roxy, s még ki tudja melyik márka boltja.. Na igen Szingapúr a bevásárlóturizmus fellegvára.. Minden sarkon egy-egy bevásárlóközpont áll.. ahol elképesztően bőséges kínálattal találkozhatunk.. De ami a legjobban megy az valoban a kulonbozo elektronikai aruk.. igy peldaul a laptopok, az ipodok, a kamerak es a fenykepezogepek, s az adot ezek utan vissza is lehet igenyelni, ha az ember fia repulovel hagyja el a varost (Sorry de innentol kezdve ekezetek nelkul irok, mert elszallt a laptop.. talan erdemes lett volna Singaban beruhazni egybe fillerekert!!) A kozlekedes is csucsszuper meg mindig, metroval mindenhova el lehet szinte jutni.. de igazsag szerint ez gyalog sem okoz gondot.. Valamelyik nap sikerult is Lenket megsetaltatnom, a szallastol egeszen a kinai negyedig.. ahol karpotlasul egy buddhista ceremoniaba csoppentunk a neves Kong Meng San Phor Kark See templom-komplexumban.. ami kozel nyolc hektaron terul el.. s kozeppontjaban all a Siong Lim templom.. ahol ezernyi buddhaszobor sorakozik a falakba agyazva.. Lenyugozo volt az egyszer biztos.. 

Vallasilag egyebkent valoban igencsak gazdag ez a varosallam.. a keresztenyeknek itt van a Szent Andras katedralis.. a muszlimoknak a Hajjah Fatimah mecset.. a hinduknak pedig a Sri Mariamman templom, ami a legregebbi es egyben a legnagyobb hindu szentej az orszagban.. S a negyedek tenyleg elesen elkulonulnek egymastol.. Ezuttal az arab negyedben az Arab Streeten laktunk egy hostelben, ami inkabb hasonlitott egy tomegszallasra.. az emeletes agyakkal pedig egyenesen olyan volt mint egy hajo gyomraban, vagy meg inkabb egy olyan epuletben ahol a rabszolgak varakoznak a behajozasra.. Persze mindez nem szamit semmit sem.. hiszen Szingapurban annyi a latnivalo, hogy az ember csak aludni jar haza a szallasra.. A kornyek pedig tenyleg klassz volt, kozel-kelet kutatokent csak mosolyogtam az utcatablakon.. imitt Kandahar Street, amott Bagdad Street, aztan Kuwait Street, s meg sorolhatnam.. De a legjobb az arab konyha volt, amit rettentoen kedvelek.. Foleg hogy meg itten a hipermodern Szingapurban is szonyegen, torokulesben koltheti el az ember az ebedjet, vagy eppen a vacsorajat.. mindezt persze az utca szelen a kozlekedo autok es gyalogosok mellett.. A menu pedig mindenhol remek volt.. Csak ne hasznalnanak annyi kurkumat!! Mert aztat nem szeretem.. A menta es jazmintea viszont frenetikus!! (A netezoben pedig eppen Ali Babaval sikerult most osszeismerkednem, de hala istennek a negyven rablo nincsen vele.. J) 

Szingapurban szinte valamennyi azsiai izvilag tetten erheto s meg is kostolhato.. Az indiaira picit raunva most a kozel-keleti konyha elvezett prioritast nalam.. Nem is bantam meg.. A gasztrokalandok mellett azonban egyik este sikerult a hatter kulisszak moge is bepillantani a Szingapuri obolben, az egyik etteremben.. hat ezt kovetoen el is ment a kedvem, hogy barmit egyek a kozeljovoben.. De hat ez itten meg a felhokarcolok ellenere is Azsia.. S ha valakinek svajci tisztasagra van szuksege, az ne utazzon ebbe a tersegbe!! Az obol egyebkent a tradicionalis kozpontja a varosnak, itten lepett partra anno Sir Raffles is, ahol szobor is ekesedik tisztelgesul.. Az allamalapito mellett pedig tobb bronzszobrocska is diszeleg.. amelyek mind a gyarmati idok elott igyekeznek tisztelegni.. vannak itt kereskedok s furdozo kisgyerekek.. S a helhokarcolok toveben megbujo tradicionalis hazacskak valoban paradox kepet festenek, vagy inkabb lenyugozot?? Aki egyebkent kis kolonialis hazacskakra ahitozik, annak erdemes a Jurong negyedbe ellatogatnia, ahol egymas mellett sorakoznak a gyarmati epuletek, s pompaznak kulonbozo szinekben az utcak szelen.. S persze van meg ezer dolog amire nem sikerult idot keriteni.. igy peldaul ejszakai szafarizasra.. az ultramodern Clark Quay negyedbeli kalandozasra.. S ezuttal nem volt Star Wars kiallitas sem a helyi csodak palotajaban sem.. 

Helyette volt azonban szilveszterezes.. S ha eszesebbek lettunk volna, vagy idoben kapcsoltunk volna.. akkor mehettunk volna az obolbe keteltu jarmurol figyelni a tuzijatekot.. Ehelyett maradt az obol egyik partja.. ahol annyi ember sereglett ossze, hogy ahhoz kepest Viktorek Kossuth teri millioi eltorpultek volna!! Mint a szardinias dobozban.. olyan volt a helyzet.. ugyhogy hamar fel is adtuk.. s tavolabb foglaltunk helyet, ahol persze detto nem volt nyugta az embernek.. Meg szerencse hogy elozo este lattuk a foprobat.. No nem a tuzijateket, hanem a fenyparadejet.. Amugy nem volt akkora durranas, mint korabban szamitottunk ra.. a pikkpukk csak tiz percig tartott.. igaz vagy tizszer annyit puffogtattak el, mint itthon augusztus 20-an szoktak.. Aztan egy jo diktaturahoz illoen a tarsasag nagy resze haza is ballagott.. A masik resze pedig a turistakkal kiegeszulve az obolben nezelodott.. Csatlakoztunk mi is hozzajuk.. S soroztunk a parton.. majd hazabattyogtunk.. s kozben egy jot „reggeliztunk” az egyik arabnal.. Masnap pedig kompra szalltunk, hogy kezdetet vegye a majd ket honapos indoneziai kalandozas..

A kepek azuttal Aritol szarmaznak.. Akit netalan erdekelne tobb kepanyag s kevesebb maszlag, az latogasson el a kovetkezo oldalra: http://www.wart2.blogspot.com/