Iráni Internet: A használat kérdései

AZ INTERNET-HASZNÁLAT KÉRDÉSEI IRÁNBAN

Az Internet-használat politikája Iránban – különös tekintettel egy demokratikus közszféra kialakításának lehetőségére az Internet útján – a hasznosság, a használat, az ellenőrzés, és a hozzáférhetőség kérdései körül forog. A használat és a hasznosság kérdései politikailag rendkívül jelentősek, mivel azok meghatározhatják azt, hogy kinek az érdekeit fogja szolgálni az Internet-használat. Az ellenőrzés és a cenzúrázás ügye szintén fontos, mivel az erőteljesen érinti a demokratizálás kérdését Iránban. A hozzáférés pedig alapvetően befolyásolja azt, hogy az iráni lakosság hogyan tudja és fogja használni az új technológiákat.  

A.) A HASZNOSSÁG KÉRDÉSE

A véleményeket az Internet hasznosságáról Iránban az optimizmus jellemzi. A széles társadalmi rétegek inkább az új technológia előnyeit látják, mint a problémákat: az Interneten keresztül lehetséges a cenzúrázatlan ismeretszerzés, a korlátlan tájékozódás, a szigorú erkölcsi szabályokat mellőző kapcsolatteremtés és a politikai mozgósítás is. Az Internet lehetővé teszi a nemzetek fölötti kommunikációt, amely pozitív hatással lehet a kölcsönös kulturális megértésre.

Az iráni politikai elit körében az új technológiák hasznosságának megítélése azonban eltérő a célkitűzések szerint. A vallási vezetés kezdetben az Internetet a forradalom exportálására alkalmas eszköznek tekintette, de napjainkban a rendszer-ellenes kritikák megszaporodása miatt az új technológiára, mint veszélyre tekint, és ezért igyekszik azt korlátok közé szorítani. A technokrata körök az Internetet pragmatikusan szemlélik, és a gazdasági megfontolásokat (pl. olcsóság és gyorsaság) tartva szem előtt igyekeznek kihasználni az új kommunikációs technológiát. A reformista tábor Mohammad Khatami elnök vezetésével az Internetet a politikai és kulturális fejlődés eszközének tekinti, amely alkalmas lehet a demokratikus politikai légkör és kapcsolatrendszer megteremtésére. Khatami elnök és reformista támogatói különleges szerepet szánnak az Internetnek a demokratikus közszféra kialakításában.  Amíg tehát a konzervatívok az Internetet a vallásos és erkölcsi eszmék nemzetközi terjesztésére használják, addig a reformpártiak a gazdasági fejlődés és a demokratikus részvétel elősegítésére veszik azt igénybe.

B.) A HASZNÁLAT KÉRDÉSE

A használati célok az egyetemi, a kormányzati, a gazdasági és a szórakoztatási csoportokba sorolhatók. Kezdetben a legjelentősebbek és kizárólagosak az oktatási és kutatási felhasználások voltak, amelyek napjainkban is nagyon fontosak. A fiatal felhasználók többsége az Internetet kutatásaihoz és tanulmányaihoz használja. Az egyetemi Internet-hálózatok száma az egész országban jelentősen megnőtt, központjuk azonban továbbra is Teheránban, az Elméleti Fizikai és Matematikai Tanulmányok Intézetében van. Az Internet oktatási célokra történő felhasználását mindegyik iráni politikai frakció támogatja.

A politikai-kormányzati használat jelentősen fokozódott az 1990-es évek második felében. Khatami és Nategh-Nuri elsőként kampányoltak saját weboldalaikon az 1997-es elnökválasztáson. Valamennyi kormányzati és államigazgatási szerv rendelkezik saját internetes oldallal, amelyeknek célja nem csupán az iráni állampolgárok tájékoztatása, a lakosság véleményének figyelemmel kísérése, az aktuális ügyek megvitatása, hanem fokozódó mértékben a nemzeti célkitűzéseknek egy nemzeteken felüli hallgatóság felé történő terjesztése is.

Az Internet iráni gazdasági felhasználására már az 1990-es évek első felében sor került, de a kínálkozó előnyök ellenére a technikai hiányosságok miatt az új technológia mégis korlátozott maradt a gazdasági és kereskedelmi területeken való alkalmazásban. (A számítástechnika nem épült még be kellően az iráni gazdasági rendszerbe.) Olcsósága, gyorsasága és hasznossága miatt azonban elkerülhetetlen az Internet ilyen jellegű használata. A teheráni vezetés tisztában van azzal, hogy gazdasági fejlődés és a nemzetközi verseny megköveteli az új kommunikációs technológia gyakorlati alkalmazását.

A szórakozás és kikapcsolódás egyre növekvő mértékben jellemzi az Internet iráni használatát. Az új technológia olyan társadalmi kapcsolatokat tesz lehetővé, amilyenek másként nem lehetségesek az iráni társadalomban. A csevegő szobák révén fiúk és lányok ismerkedhetnek meg egymással az erkölcs őreinek fenyegető jelenléte nélkül. A kikapcsolódás és a kapcsolatteremtés egy formájaként tekintenek az elektronikus levelezésre is. Az iráni fiatalok az Internetet a tanulás mellett elsősorban szórakozásra és pihenésre használják. 

Az Internet-használat céljait tekintve megállapíthatjuk, hogy elsődleges szerepet az új kommunikációs technológia felhasználásában a kormányzati alkalmazás, valamint a fiatalok körében a tanulás és szórakozás játssza.

C.) AZ ELLENŐRZÉS KÉRDÉSE

Amíg a különböző politikai csoportok egyetértenek az Internet jelentőségét illetően, addig nézeteik eltérőek az új kommunikációs technológia szabályozásáról és ellenőrzéséről. A liberális álláspont a technológia alkalmazását szükségesnek tekinti, és a szabályozást az egyénre és a családra alapozva kívánja megteremteni. A konzervatív álláspont az új technológia lehetséges negatív társadalmi hatásait nézi, és az állami ellenőrzést nélkülözhetetlennek tartja a „káros” oldalak kiszűrésére. Létezik azonban egy köztes felfogás is, amely szerint az Internet használata számos pozitívummal jár, de az esetleges társadalmi demoralizálás és a kulturális nyugatosodás megelőzése megköveteli a szabályozó intézkedéseket.

Az Internet ellenőrzésének kérdése azonban nemcsak a politikai vezetést osztja meg, hanem a társadalmat is. Az iráni lakosság többsége úgy gondolja, hogy az Internetet egyáltalán nem kell ideológiai, gyakorlati és tapasztalati okok alapján szabályozni. Az általános vélemény szerint az Internetnek azon kell alapulnia, hogy az információs technológiákhoz való hozzáférés jó és szükséges. Az új technológia használatát a személyes és családi, nem pedig a kormányzati döntésekre kell alapozni. Az Internetnek szabadnak kell lennie, mivel irányítása egyrészről lehetetlen, másrészről pedig káros. Az oldalak megszűrése rendkívül nehéz, idő- és energiaigényes feladat. A korlátozások pedig csak még vonzóbbá teszik az új technológiát, mivel az emberek figyelmét pontosan azokra a kérdésekre irányítják, amelyeket a konzervatív papok korlátozni igyekszenek. A széleskörű társadalmi érvelés szerint a konzervatívok az erkölcsösséget, az Iszlám értékek hangsúlyozását a cenzúra védelmére használják ki, amellyel politikai hatalmuk megtartására és az azt gyengítő minden tevékenység kiszorítására törekszenek. Mindezek alapján megfigyelhető, hogy az irániak többsége szerint az Internet használatának a hozzáférés szabadságának liberális felfogásán kell alapulnia. 

Létezik azonban az Internet ellenőrzésének egy másik olvasata is a társadalomban, amely szerint a hozzáférést egyes – főleg az Iszlám Köztársasággal szembehelyezkedő és az Iszlámmal össze nem egyeztethető – oldalakhoz korlátozni kell. Abban a hitben, hogy az új kommunikációs technológia használatának ártalmas, az Iszlám Köztársaság politikai integritására káros hatásai is lehetnek – úgymint az Iszlám értékektől való eltávolodás, az Iszlám Kormányzás megkérdőjelezése, a túlzott nyugati befolyás – az Internetet szigorúan szabályozni és ellenőrizni kell.

Az iráni kormányzat feltételezve, hogy a használók pozitív tevékenységekre használják fel az Internetet, általánosságban támogatja az új technológia gyakorlati alkalmazását. A Kultúra és Iszlám Útmutatás Minisztériuma (The Ministry of Culture and Islamic Guidance) ugyanakkor felügyeli az Internet működését, és az Internet-szolgáltatóktól megköveteli a „tűzfalak” felállítását a gyanús oldalak kiszűrésére. Az ellenzéki szervezetek weboldalaihoz – például a Mojahedin-e Khalq honlapjához – való hozzáférést korlátozza a hatóság, de a hírek forrásául szolgáló oldalakat – így a CNN weboldalát (http://www.cnn.com) – hozzáférhetővé teszi. Mindez mutatja az iráni Internet-használat és ellenőrzés bonyolultságát, ami jelentősen kihat a demokratizálás kérdésére.

D.) A HOZZÁFÉRHETŐSÉG KÉRDÉSE

Az Internethez való hozzáférés alapvető befolyásoló tényező az új kommunikációs technológia használatát illetően, így az iráni demokratizálás folyamatában is. Az Internethez való hozzáférést korlátozza a társadalomban fennálló anyagi egyenlőtlenség és a szükséges infrastruktúra Teherán-központúsága. A költség tekinthető a legerősebb korlátozó tényezőnek a hozzáférésben. Az egyes társadalmi rétegek pénzügyi helyzetük alapján eltérő mértékben tudják használni az új technológiát, és értelemszerűen az anyagilag kedvezőbb helyzetben lévő közép- és felső-osztály minősül elsődleges felhasználónak. Az Internethez való hozzáférést – és ezáltal annak használatát is – befolyásolják a területi és infrastrukturális különbségek. Az Internet-használat Teherán-központúsága, valamint korlátozódása a nagyvárosokra kizárólag a városokban élők számára teszi lehetővé a hozzáférést. Az új technológiához való hozzáférést nehezítik a nyelvi korlátok is, mivel a világhálón megtalálható anyagok többsége angol nyelvű. További problémát jelent a perzsa szövegű e-mail technológia hiánya. Ezt a nehézséget kreatívan oldotta meg a „Farglisi” kitalálása, amely azonban csak korlátozott megoldásnak tekinthető. Az a tény, hogy az internetes oldalak többsége idegen nyelvű, állandóan erősíti az irániakban azt az érzést, hogy olyan valamit használnak, amelynek forrása az országukon kívül van. Így a nyelv a hozzáférést korlátozó tényező abban az értelemben, hogy egyesekben az Internettől való kulturális távolság érzetét váltja ki.  

Az egyenlőtlen hozzáférés jelentősen befolyásolja azt, hogy az internetezők hogyan és mire használják az új technológiát. Az Internethez való hozzáférés lehetőségei a következők: hozzáférés az egyetemeken biztosított Internet-használat révén, hozzáférés a nyilvános Internet-kávézókon keresztül, illetve hozzáférés egyéni előfizetőként. Lényeges különbség van az otthoni és a nyilvános Internet-használat között. Egyéni előfizetőként lehetővé válik, hogy a használók személyes, privát értelemben is hozzáférjenek az Internethez, ami a nyilvános felhasználók számára nem lehetséges. Azoknak a diákoknak, akik az Internetet csak az egyetemi területen használják, nincs lehetőségük arra, hogy hozzáférjenek az Internet-használat szabadidős elemeihez, az új technológiát kizárólag tanulásra és kutatásra használhatják. Ezzel szemben az otthoni felhasználók olyan információs és szórakoztató forráshoz férnek hozzá, amelyet nem – vagy alig – korlátoznak felülről állami és gazdasági érdekek. Így az otthonukban internetezők a tanulás mellett szórakozásra és kikapcsolódásra is használhatják a világhálót. Az Internet-kávézókban az előzetesen beépített szűrők nem kedveznek az Internet korlátozásoktól mentes felhasználásának, ezért ott elsődlegesen az információszerzésre irányul az új technológiák használata. A kávézók látogatásának elsődleges célja az, hogy információkhoz vagy e-mailekhez jussanak a nemzetközi, a nemzeti, valamint a helyi szintekről.

Azt, hogy mire használják az Internetet, nem csak a hozzáférés birtoklása, illetve hiánya határozza meg, hanem a helyek minősége is, ahol az irániak hozzáférhetnek az új technológiához. A nyilvános környezetek, így az egyetemek elsősorban az akadémiai használatot teszik lehetővé, míg az Internet-kávézók és az otthoni személyi számítógépek több szórakoztató, információs és szabadidő-orientált tevékenységre adnak lehetőséget.