Az Internet – mint a kommunikáció
egyik fejlődő, új formája – fontos szerepet játszik napjaink Iránjában a valódi
demokratikus állami berendezkedés kikényszerítésében. Mohammad Khatami
1997-es köztársasági elnökké választása óta az ország konzervatívjai és
reformerei éles – olykor halálos áldozatokat is követelő – hatalmi harcot
vívnak egymással. A küzdelem tétje a Ruhollah Khomeini ajatollah által
megfogalmazott koncepció (a „jogtudós uralma”) alapján kialakított, az „iszlám
államot” és a „modern államszervezetet” sajátosan ötvöző
politikai-hatalmi-államigazgatási rendszer jövője. Vajon megvalósulhat-e a
népszuverenitáson alapuló demokrácia, vagy a nem közvetlenül választott
konzervatív vallási vezetés uralma fog érvényesülni továbbra is?
Az információs és kommunikációs
technológiák a világon mindenütt segítik a politikai ellenzék harcát a
tekintélyelvű rendszerekkel szemben. A web és az e-mail bizonyítottan a
kommunikáció olyan formái, amelyekkel lehetséges az autokratikus uralommal
szembeni fellépés. Az Internet demokratikus kihívása a diktatórikus
rendszerekkel szemben egyértelmű: a kibertér a kapcsolattartás és kölcsönös
egymásrahatás olyan erőteljes eszköze, amely az ellenőrzés minden formáját
elutasítja. Az Iráni Iszlám Köztársaságban szintén megfigyelhető, hogy a
liberális és reformista hangvételű újságok sorozatos bírósági betiltása után a
keményvonalas klérus uralmával szemben az Internet válik az ellenállás meghatározó
eszközévé. Az iráni vezetés konzervatív szárnya kísérletet tesz ugyan az
ellenőrzés szigorítására és a cenzúra kiterjesztésére a kibertérre is, a
gyorsan növekedő és változó Internet azonban számos lehetőséget kínál a
politikai ellenzéknek, hogy kivonja információ-forgalmát az államhatalom
ellenőrzése alól. Az új technológiák teret nyitottak az iráni disszidensek
számára nézeteik terjesztésére, és az Internet az ellenállás egy új és fejlődő
módszerévé vált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése