Iráni Internet: Demokratizálódás

AZ ÚJ TECHNOLÓGIA ÉS A DEMOKRATIKUS FEJLŐDÉS IRÁNBAN

Az Internet-fejlődés és -használat kérdéseinek áttekintése után nézzük meg, hogy valójában miként hat – illetve hathat – az új kommunikációs technológia a demokratikus fejlődésre az Iráni Iszlám Köztársaságban.

Az új technológia leginkább azáltal válhat a demokratikus átalakulás elősegítőjévé, hogy amíg a konzervatív vezetés nem találja meg a korlátozás és ellenőrzés megfelelő eszközét, addig a kibernetikus környezetben lehetőség van a kormányzattal és a fennálló rendszerrel szembeni kritika megfogalmazására a hatóságok kemény válaszlépéseit elkerülve. A reformerek és konzervatívok közti hatalmi harc miatt lehetetlen helyzetbe került iráni sajtó számára az Internet új lehetőségeket jelent. Az online újságírás ugyanis lehetővé teszi, hogy a betiltott újságok internetes oldalaikon folytassák a tájékoztatást és mobilizálást. Az Internet révén lehetőség nyílik az informálódásra, akár a külföldet, a nemzetközi színteret illetően is. Ezáltal pedig egy szélesebb világkép kialakítására, illetve a nyugati demokráciák alapjainak és jellemzőinek megismerésére is lehetőség nyílik. Az új technológia lehetőséget nyújt a fennálló rendszerrel szembeni hazai és határon túli ellenzék megnyilvánulására is. Az Interneten keresztül ezeknek a szervezeteknek, illetve csoportosulásoknak alkalmuk nyílik arra, hogy Iránban betiltott írásokat adjanak közre, és az iráni társadalmat bővebb információkkal lássák el.

Az Internet megváltoztatta a kommunikáció természetét is. Egyrészről az iráni társadalom sokkal tájékozottabbá vált az új technológia által közvetített információmennyiségnek köszönhetően. A világháló emellett gyorsabb informálódást is lehetővé tesz. A kommunikálás formája is módosult az Internet nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően. Kialakult az individuális kontroll, amelynek keretén belül az internetező maga dönthet arról, hogy mely ügyeket kíván figyelemmel kísérni a világhálón.  A korábbi egyirányú kommunikációval szemben megjelent és elterjedt a kétirányú kommunikáció, lehetőséget biztosítva az állampolgároknak a részvételre a politikai kérdésekben. Az újságolvasással ellentétben az Internet – különösen az e-mailek – használata sokkal interaktívabb tevékenység. Az internetes vitafórumokon, valamint közvélemény-kutatásokon keresztül lehetségessé válik a saját vélemények megfogalmazása és az egyének politikai kérdésekben való aktív megnyilatkozása. Kedvelt és elterjedt eszközzé vált a nyílt elektronikus levelek küldése a főbb tisztségviselőknek, akár az Iszlám Köztársaság szellemi vezetőjének, Ali Khamenei ajatollahnak is (http://www.wilayah.org), amelyekre a címzettek kivétel nélkül válaszolnak. Ezáltal az Internetnek köszönhetően szervesebb kapcsolat alakulhat ki az egyének és a kormányzat között, amely mindenképpen a politikai rendszer demokratikus jegyeit erősítheti.

Kapcsolattartás azonban nem csak a kormányzati és közigazgatási tisztviselőkkel alakulhat ki, hanem a csevegő szobákon és az elektronikus levelezéseken keresztül az egyes egyének között is. A nemi korlátozásokat és a szigorú erkölcsi szabályokat figyelmen kívül hagyva az Internet lehetőséget nyújt férfiak és nők, fiúk és lányok közvetlen érintkezésére. Az internetes technológia eredményeként megszülető közszféra biztosítja a nemek közti egyelőséget, és ezzel hozzájárulhat a demokrácia egyik alapelvének, a diszkrimináció tilalmának az érvényesüléséhez az Iszlám Köztársaságon belül. Az Interneten keresztül pedig lehetségessé válik a vélemények kifejtése és a társalgás olyan kérdésekről is, amelyekről adott esetben a nyilvánosság, vagy nagyobb társaság előtt nem lehet szót ejteni. Az új kommunikációs technológia így hozzájárulhat a véleménynyilvánítás szabadságának megvalósulásához, amely szintén nélkülözhetetlen eleme a demokratikus politikai kultúrának és berendezkedésnek.

Az elsődlegesen szórakozást és kikapcsolódást szolgáló internetes társalgás politikai erővé válik, mivel alapot nyújt ahhoz, hogy egy új demokratikus közszféra alakuljon ki. Az interaktív médiaformák bizonyos fajta politikai, kulturális és szociális egyetértés kialakulásának a lehetőségét hordozzák magukban, amelynek eredményeként az Internet fontos eszközzé válhat a demokratikus átalakulás kikényszerítésében. Az iráni Internet-használók körében megfigyelhető szabadidős tevékenység az államilag jóváhagyott média-használattal szembeni „megkerülő ellenállás” egy formájának tekinthető. Az internetezők ugyanis a hatóságok korlátozó intézkedéseit (pl. újságbetiltások) kikerülve az Interneten keresztül képesek véleményeiket kifejezni, a kívánt információkhoz hozzájutni, a betiltott írásokat elolvasni és az elégedetlenségüknek hangot adni.

Az Internet a kapcsolatteremtés, az informálódás és véleményalkotás mellett lehetőséget nyújt a pártok nélküli iráni közéletben a politikai mobilizálásra és szervezkedésre is. Az új kommunikációs technológia ilyen jellegű felhasználását az 1999-es és a 2003-as diáktüntetések és tiltakozó mozgalmak megszervezése rendkívül jól szemlélteti. A csevegő szobákon és az elektronikus levelezésen keresztül a politikai változásokat sürgetőknek lehetőségük nyílik akcióik megszervezésére és lebonyolítására. Mindez azt jelenti, hogy az Internet az 1979-es forradalomban meghatározó szerepet játszó magnókazettára felvett hanganyagokhoz és a rádióban elhangzott felhívásokhoz hasonlóan fontos eszközként szolgálhat a – demokratikus – átalakulás kikényszerítésében. Azonban míg 1979-ben a technikai előfeltételek (a magnókazetták lejátszására alkalmas készülékek és rádiók) rendelkezésre állottak, addig napjainkban az Internethez való hozzáférés erősen korlátozott. Az irániak többsége úgy vélekedik, hogy a költségek csökkenésével a hozzáférés az új technológiához növekedni fog. Ennek fényében pedig nem elképzelhetetlen, hogy az Internet a magnókazettákhoz hasonló „forradalmi” szerepet fog játszani a jövőben.