Ubud: a balinéz látványosság

KULTURÁLIS KÖZPONT A RIZSFÖLDEK ÖLELÉSÉBEN

Indonéziába az emberek többsége azért utazik, hogy felkeresse Balit, az „istenek szigetét”. Mindez nem meglepő! Denpasar, a főváros, kétségkívül vonzó lehet a vásárlási lehetőségeket keresőknek, Kuta pediglen paradicsomi hely az éjszakai életet kedvelőknek. Ulu Watu a szörfözés szerelmeseinek lehet célállomása, míg Lovina a búvárkodást szeretők körében számít népszerű desztinációnak. Azoknak azonban, akik Bali kulturális varázsára kíváncsiak, a tengerpartról fel kell menniük a hegyek közé, Ubud városába, amely már régóta a sziget szellemi és művészi központjának számít, és amely ráadásul festői szépségével el is kápráztatja az odalátogatót. Ha pediglen jól időzítünk, úgy könnyen belecsöppenhetünk a balinéz ünnepek egyikébe-másikjába, melyeket a hegyek között különleges gonddal ünnepelnek meg.

Ubud a hagyományos balinéz kultúra központja, bizonyítja ezt megannyi hindu szentély, tradicionális épület, valamint az egymás mellett sorakozó sok-sok műhely, ahol helyi mesteremberek szebbnél-szebb remekeket állítanak elő az ősöktől tanult, több évszázados technikával. A csodálatos portékáknál még inkább lenyűgöz minket a tradicionális előadások tárháza. A helyi templomokban, színházakban esténként valamennyi balinéz táncból ízelítőt kaphatunk, amelyek a hindu eposzokból (Rámájana és Mahábhárata) adnak elő rövidebb-hosszabb részleteket, hol díszes ruhába öltözött hölgyek finom tánclépéseivel és mozdulataival, tradicionális balinéz hangszerek kíséretében (Legong), hol pediglen férfiak kórusa által kísérve és előadva (Kecak, avagy majomtánc).

Az ősök szellemét idézi a főutca déli szegletében található szent majomerdő is, amely többek között a „Halál templomának” ad otthont. Ubud körül pediglen számos további régi műemlék és relikvia található. Így például a bizonytalan eredetű elefánt barlang (Goa Gajah), vagy a három hindu istenség találkozásának helyszínéül szolgáló templom (Pura Samuan Tiga). A hagyományos balinéz kultúrába a helyi múzeumok nyújtanak betekintést, így például Rudana múzeum, ahol számos tradicionális festmény van kiállítva, a Neka múzeum tárlataival a balinéz festészet korszakait és fejlődését mutatja be, a szépművészeti palota (Museum Puri Lukisan) emellett a modern művészeti irányzatokkal is megismerteti a látogatókat.

A hegyek közti városka ugyanis nemcsak tradicionális alkotásairól híresült el, hanem arról is, hogy itt született meg a modern balinéz festészet. Walter Spies és Rudolf Bonnet, akik az 1930-as években telepedtek le a városban, komoly hatást gyakoroltak az itteni művészekre, akik ennek nyomán már nem romantikus meséket és legendákat vetettek vászonra, hanem az élet mindennapjaira koncentráltak alkotásaikban. A festészet olyan tevékenységgé vált, amelyet már korántsem vallási célból, hanem egyre inkább a saját értékéért folytattak. A festett csodákat a múzeumok mellett a különböző galériákban (pl. Agung Rai galéria), valamint az alkotók házában és műtermeiben (pl. Gusti Nyoman Lempad) tekinthetjük meg.

Ubud a festészet központja, s mindez nem is csoda, hiszen a lenyűgöző táj ámulatba ejti a szemlélődőt. Míg a város déli szomszédsága a műhelyektől hemzseg, addig az északi részt a teraszos rizsföldek töltik meg. A hegyek s völgyek pediglen remek helyszínt biztosítanak a túrázáshoz is. Az Ayung folyót övező szurdok pompás panorámával rendelkezik. A természet érintetlensége, s a növény- és állatvilág gazdagsága mindenképpen maradandó élményt jelent. A rizsföldeken esténként olyan nagy a csend, hogy még a békák brekegését is lehet hallani. A szomszédos városkában, Petuluban pedig a naplemente a kócsagoktól lármás, akik mielőtt a fákra épített fészkeikben eltöltenék az éjszakát, még hangosan perlekednek egymással a legjobb fekvésű helyekért.

Ubudban járva érdemes minden nap korán felkelni! No nemcsak azért, mert így a város közelében fekvő rizsföldeket a felszálló reggeli pára mellett csodálhatjuk meg, hanem mert a város apraja-nagyja ilyenkor éli az életét. A központi piacra kilátogatva aligha fogunk kimonóba öltözött japán hölgyekkel találkozni, míg a délutáni órákban ennek könnyen megvan az esélye. Reggel a helyiek töltik meg a csarnokot, ahol megannyi ismeretlen földi jó közül választhatunk. A sült banánt, illetve durjánt semmi esetre se hagyjuk ki! A piaci zsibvásárt kedvelők könnyen elveszhetnek a vásári forgatagban. A város egymással párhuzamos főutcáiban pedig egészen estig lehet folytatni a helyi különlegességek és művészi alkotások közti kalandozást, s pénztárcánknak megfelelően a költekezést.

Ubud olyan hely, ahol a napok heteknek, a hetek pedig hónapoknak tűnnek. Már csak azért is, mert itt nemcsak a szépérzékünket, hanem a testünket is kényeztethetjük. Számtalan wellness szolgáltatás közül választva, ahol szó szerint tejben, mézben, joghurtban fürdetnek minket, könnyedén ellazulhatunk. A hegyek közti városkába mindenképpen érdemes tehát ellátogatni, ha Bali szigetén járunk, hiszen az annyi kulturális élményt és természeti látványosságot rejt magában, hogy vétek lenne kihagyni!

HASZNOS INFORMÁCIÓK

Hogyan s mennyiért jussunk el a szigetre? Budapestről Denpasarba közvetlenül, a legolcsóbban a Qatar Airways menetrendszerinti járatával juthatunk el (236 ezer forint). Bécsi indulással, bangkoki, kuala lumpuri, vagy szingapúri érkezéssel, helyi fapados légitársasággal (http://www.airasia.com/ ill. http://www.jetstar.com/) utazva tovább Denpasarba, akár 200 ezer forint alatt is megúszható.

Milyen a helyi időjárás? Bali szigetre a monszun éghajlat a jellemző, amelyben két évszakot különböztetünk meg: a száraz évszak júniustól augusztusig tart, az esős évszak pedig decembertől márciusig. A köztes hónapokra a váltakozó időjárás jellemző. Ennek megfelelően időjárás szempontjából utazásra a nyári hónapok a legkellemesebbek, de megfelelő az utazás szeptemberben és októberben, illetve áprilisban és májusban is. Ubud a hegyek között fekszik, így esténként néha elkélhet egy kardigán!

Hogyan jussunk el Ubudba? Denpasarból a központi buszpályaudvarról menetrendszerűen indulnak buszok Ubudba. Olcsó, ámbár kicsit zsúfolt, és lassú. Kényelmesebb, ha valamely utazási irodánál vesszük meg a jegyet, ez esetben mini-busszal utazhatunk (100-150 ezer rúpia). Még kényelmesebb, ha egy ilyen irodánál sofőrrel együtt autót bérelünk. Így ott állhatunk meg, ahol csak szeretnénk, s annyi időre amennyire csak szeretnénk. Ez viszont nem olcsó mulatság (500-800 ezer rúpia)!

Hol szálljuk meg Ubudban? A sziget kulturális központjában nem igazán számolhatunk olyan méretű választékkal, mint a frekventáltabb tengerpart menti városokban. A legolcsóbb szállások is 50-60 ezer rúpiát kóstálnak. 150 ezer rúpiáért viszont már egy kétszemélyes, tradicionálisan berendezett szobát kaphatunk, ahol van légkondicionáló és meleg víz, valamint reggeli is, ami általában palacsinta, vagy gyümölcssaláta. No meg persze az elengedhetetlen gyümölcslé, vagy balinéz kávé.

Hogyan közlekedjünk Ubudban? Ubud nem túl nagy, ezért a városi közlekedés igencsak egyszerű, a város gyalogszerrel könnyen bejárható. Ha pediglen elég fittnek érezzük magunkat, akár kerékpárt is bérelhetünk. Kényelmesebb módja azonban az utazásnak, ha motorkerékpárt kölcsönzünk, amelynek napidíja nem olcsó (60-70 ezer rúpia). Ha pediglen a dimbes-dombos vidék elvenné a kedvünket a biciklizéstől, ráadásul jogosítvánnyal sem rendelkezünk, úgy a helyi kisbuszokkal, az ún. „bemo”-kkal közlekedhetünk (ára az utazás hosszának megfelelően a pár ezer rúpiától a 10-20 ezerig terjedhet).

Mennyiért élvezhetjük a kultúrát? Ubud valóban a kulturális központja a szigetnek, itt minőségi táncos és színházi előadások vannak, igaz nem túl olcsón. A jegyek ára, attól függően, hogy milyen előadásra szeretnénk beülni, 50-100 ezer rúpia között van. A múzeumi belépődíj nagyjából mindenhol 20-30 ezer rúpia körül van. A Majomerdő Szent Szentéjébe 15 ezer rúpiáért léphetünk be. A kézműves termékekhez a város főutcáján sorakozó galériákban, illetve boltokban drágábban, az Ubud körüli kis településeken pedig olcsóbban juthatunk hozzá.

Ubud közeli települések és kézműves remekeik: A várostól kicsit távolabb több településen is olcsóbban vásárolhatunk: Batubulan a vulkáni kőzetből készített („holdkő”) faragványokról, Celuk az arany és ezüst ékszerekről, Sukawati a fonott kosarakról és ernyőkről, Batuan a fekete tintával készített képekről és festményekről, Mas padig a fából faragott maszkokról híres.

Hogyan hagyjuk el a szigetet és az országot? Az emberek többsége a denpasari repülőtéren, a hazautazás pillanatában szembesül azzal, hogy az ország, avagy a sziget elhagyásakor kilépési díjat kell fizetni. Belföldi járat esetén 75 ezer rúpia, nemzetközi járat esetén 150 ezer rúpia! A reptéri bank-automaták pedig olykor-olykor cserbenhagyják az utazót!

Pénzváltás? Egyfelől vehetünk fel pénzt a helyi hálózatok bank-automatáinál, másfelől válthatunk külföldi valutát is az ezzel foglalkozó irodákban. Egy amerikai dollárért körülbelül 9000 rúpiát kapunk. Egy magyar forint körülbelül 52 indonéz rúpia.

Hasznos internetes oldalak: Bali.Lap.Hu (http://bali.lap.hu/); Bali Sziget: információk, szobaárak, utazási tippek (http://www.balisziget.com/); Perama Tour: utazásszervezés, jegyértékesítés, tippek (http://www.peramatour.com/); Welcome to Ubud (http://www.ubud.com/); Ubud: Lonely Planet: (http://www.lonelyplanet.com/worldguide/indonesia/ubud/)