Gazdasági sikerek és problémák a Perzsa-öbölben

VAJON SIKERÜL-E EZÚTTAL HATÉKONYAN MEGLOVAGOLNI AZ OLAJVÁLSÁGOT?

A világ legtöbb országa találékonyságának és kemény erőfeszítéseinek eredményeképpen tesz szert gazdagságra, az Arab-félsziget monarchiái azonban földtani szerencséjüknek köszönhetik mindezt. Az öböl menti arab államok gazdasági eredményessége nem mástól függ ugyanis, mint a kőolaj világpiaci árának mindenkori alakulásától. Az olajárakhoz való kötöttség természetesen komoly veszélyeket is rejt magában, de az elmúlt évszázad olajválságaitól eltérően most úgy tűnik, hogy az érintett államok bölcsebben, illetve sikeresebben lovagolják meg a folyamatosan emelkedő olajárakat. Természetesen problémák továbbra is léteznek.

Az elmúlt időkben az olajdollárokat fegyverek vásárlására, külföldi beruházásokra, meggondolatlan fejlesztésekre, valamint fényűző építkezésekre fordították. Most azonban az öböl menti gazdasági tervezők átgondolt stratégiákat követnek, és megpróbálják hatékonyan visszaforgatni a megemelkedett bevételeket. A nemzetközi trendet követve igyekeznek tartalékokat felhalmozni, miközben kísérletet tesznek a komolyabb gazdasági szerkezetátalakításra is. Az Egyesült Arab Emírségek a turizmusban és a szolgáltatóiparban látja a megoldást, míg Szaúd-Arábia és Omán az ipari parkok, és városok létrehozását tekinti válaszlehetőségnek. Az öböl piciny államaiban pedig már az olajkorszak végére készülődve, most komoly figyelmet fordítanak a megújuló energiák kutatására és felhasználására.

A korábbi szemlélettel szemben az öböl menti vezetők az olajdollárokat most nem külföldön, hanem odahaza igyekeznek elkölteni, s emellett megkísérlik a külföldi tőkét is az országba csalogatni. A korábbi évekhez képest egyre nagyobb szerephez jut a magántők is, mindazonáltal még mindig az állam a legfőbb gazdasági szereplő. Így például Szaúd-Arábiában liberalizálták a pénzügyi rendszert, valamint privatizálták a légitársaságokat és a távközlést, de az állam továbbra is kézben tartja a főbb beruházásokat. Sok helyen a szociális béke fenntartása érdekében megmaradt a nagylelkű állami támogatás rendszere is, nélküle ugyanis lehetetlen feladat elé néznének ezen államok, munkahelyet kellene biztosítaniuk több százezer ember számára, amelyre jelenleg nincsenek felkészülve.

A helyzet azonban nemcsak a társadalmi nyugalom megőrzése miatt nehézkes. Ugyanis már most sokan várakoznak arra, hogy a munkaerőpiacra léphessenek, de a vendégmunkások alkalmazása még mindig kifizetődőbbnek és hatékonyabbnak számít. A munkaerőpiac nacionalizálása pedig alááshatja a munkamorált. De gondot okoz a források szűkössége is, nevezetesen hogy bizonyos készítményekből (például építőanyagokból) hiány van. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően itt is emelkedtek a fogyasztási cikkek, különösen az élelmiszerek árai, nem kis fejfájást okozva ezzel az országok politikusainak. A dollár mélyrepülése szintén kedvezőtlenül hat a térség gazdaságaira, miután a kuvaiti dínár kivételével valamennyi valuta árfolyamát az amerikai dollárhoz kötik.

A Perzsa-öböl arab monarchiáinak gazdasági problémáit leginkább a diabéteszhez lehet hasonlítani. A térség államai azért küzdenek, hogy lekössék az olajdollárokat, úgy ahogyan a glükóz felhalmozódik a véráramban. Ha az orvosi terminológiánál maradunk a rizikó, amivel szembesülhetnek, nem más, mint a veseelégtelenség, vagyis az infláció, a nem olajipari szektorok elhanyagolása és a fiatal munkaerő munkaerőpiacon kívül rekedése. Az öböl menti államoknak mindemellett a kaotikus iraki helyzet, a felekezeti megosztottság, valamint az amerikai-iráni rivalizálás jelent még komoly fenyegetést. S bár a világ legkonfliktusosabb régiójában a sejkek nem igen válthatják meg pénzzel a tökéletes biztonságot, ugyanakkor mindenképpen megéri nekik befektetni Irak, valamint az egész közel-keleti térség stabilizálásába, még mielőtt lángba borulnának az olajmezők.