ROMOK AZ UTCÁKON ÉS REMÉNYVESZTETTSÉG AZ ARCOKON
Tegnap,
szombat este volt talan a legkomolyabb ellenzeki megmozdulas Teheran
utcain, azt kovetoen, hogy pontosan egy hettel ezelott bejelentettek az
elnokvalasztas vegeredmenyet, Mahmud Ahmadinezsad abszolut merteku
gyozelmet. A kepek es beszamolok tanusaga szerint a belvaros teljes
egeszeben langba borult, s mar nemcsak kukak egtek, hanem autobuszok es
egyeb kozlekedesi eszkozok. Sot a hirek szerint Nyugat-Teheranban a
tiltakozok egy mecsetet is megtamadtak, Khomeini ajatollah sirjanal
pedig egy ongyilkos merenylo robbantotta fel magat.
Az utcakon meg lathatok a tegnapi “rendbontas” eredmenyei. Megolvadt kukak es betort kirakatok, na meg osszetort uvegtablak, megrongalt ahmadinezsad poszterek tanuskodnak az elszabadult indulatokrol. A boltok tobbsege ma ki sem nyitott, vagy csak korlatozottan, koradelutanig tart nyitva. Mikent a muzeumok is koran bezartak, jelezven, hogy az emberek inkabb odahaza toltsek el a szabadidejuket, minthogy az utcan kolbaszoljanak, es esetleg a tiltakozasokhoz csapodjanak! S mikent sokan mondjak, negy ora utan csak ovatosan lehet kozlekedni az utcakon, mert az esemenyek minden bizonnyal ma is folytatodnak majd.
A teherani helyzet ketsegkivul kezd igencsak forrova valni, amit az utcan tapasztalhato rendori keszultseg egyertelmuen bizonyit. A Forradalom utjan vegigbuszozva, szinte mindegyik keresztezodesnel nagy szamban lehetett latni vedooltozekbe bujt rohamsisakos es pajzsos biztonsagi eroket. A fak es a passzazsok arnyekaban, kisteherautokon ucsorogve huzzak meg magukat, s keszulnek az esti esetleges ujabb osszecsapasokra. Emellett rengeteg a motoron parosaval ulo biztonsagi ero is, akik hangos motorzugassal jarnak helyszinrol helyszinre, s ha szukseges keszen allnak a beavatkozasra. Elkepsztoen nagy lett a fegyveres jelenlet az utakon, s mi tobb a levegoben menetrendszeruen koroz, illetve huz el egy rendorsegi helikopter! A fontosabb kormanyzati epuletek kozeleben pedig komoly utlezarasok vannak, mikent a kozparkokat is elleptek az egyenruhasok! Nemely fiatalt azonban ugy latszik ez sem fog vissza, motoron elhuzva a strazsalo erok mellett hangosan bekiabalnak nekik, s mutatjak az ellenzeki mozgalom kozponti jelkepet, a ketujjas bekejelet.
Az allami iranyitas alatt allo televizioban egymast kovetik a kepsorok az esti forrongasokrol. S mutatjak a felduhodott tomeget, amely rendoroket es biztonsagi alkalmazottakat utlegel. Majd interjukat kozolnek a lefogott tuntetokkel. Az esti osszecsapasok vegeredmenyet illetoen azonban semmifele hirt nem kozolnek, s csask talalgatni lehet, hogy pontosan mennyien is serulhettek meg, avagy hany halottja volt az esemenyeknek. (Egyes becslesek szerint tobb mint 200 sebesult es kozel 30-40 halalos aldozat.) A kommenarok sem maradnak el, mikent egy holgy fogalmaz: “Ezek nem is emberek, hanem allatok, huliganok, akik mecsetet tamadnak meg, s artatlanokat sebesitenek meg!”
S mig sokaknak ketsegkivul elege van a randalirozasbol, addig masok ugy velekednek, hogy a vezetes minden erovel igyekszik verbefolytani az esemenyeket, s elhallgattatni a kritikus hangokat. Egy kurd szarmazasu fiatalember, aki mellesleg egy komoly kormanyati beruhazason dolgozik, mint elektromernok a nemregiben Parizsban lezajlott rendbontasokkal igyekszik osszehasonlitani az esemenyeket, s ennek kapcsan megjegyzi, “Amig Jacques Chirac akkoriban ugy fogalmazott, hogy az elegedetlenkedok tettere nincs mentseg, am ugyanakkor a rendbonto fiatalok ugyanugy tevoleges polgarai az orszagnak, mint a tobbiek, addig ezzel szemben, Iranban ezeket a fiatalokat egyertelmuen ellensegnek kialtjak ki, akiket meg kell semmisiteni. Ez a nagy kulonbseg Europa es Iran kozott!”
Az emberek tobbsege a hatarozott kormanyzati fellepest latva komolyan ketsegbe van esve, s a nagy tobbseg ketsegkivul igyekszik tavol maradni a bizonytalan kimenetelu esemenyektol s helyszinektol. A tavolbol figyelnek, sokak arcan pedig a dobbenet es a felelem is megjelenik. Egy fiatal parocska mellett slisszolt el a Laleh parkban, s szo szerint latni lehetett, hogy a katonak latvanya elkepesztoen megremitette oket. Mikent az idosebbek is aggodalommal figyelik a fejlemenzeket, sokaknak ketsegkivul a 30 evvel ezelotti esemenyek jutnak az eszukbe, s mondjak, “Irannak eleg volt ket forradalom, nem szukseges egy harmadik is. Csak sajnalni tudjuk a fiatalokat, akik a mostani tortenesek legnagyobb vesztesei lehetnek!”
Tegnap,
szombat este volt talan a legkomolyabb ellenzeki megmozdulas Teheran
utcain, azt kovetoen, hogy pontosan egy hettel ezelott bejelentettek az
elnokvalasztas vegeredmenyet, Mahmud Ahmadinezsad abszolut merteku
gyozelmet. A kepek es beszamolok tanusaga szerint a belvaros teljes
egeszeben langba borult, s mar nemcsak kukak egtek, hanem autobuszok es
egyeb kozlekedesi eszkozok. Sot a hirek szerint Nyugat-Teheranban a
tiltakozok egy mecsetet is megtamadtak, Khomeini ajatollah sirjanal
pedig egy ongyilkos merenylo robbantotta fel magat.Az utcakon meg lathatok a tegnapi “rendbontas” eredmenyei. Megolvadt kukak es betort kirakatok, na meg osszetort uvegtablak, megrongalt ahmadinezsad poszterek tanuskodnak az elszabadult indulatokrol. A boltok tobbsege ma ki sem nyitott, vagy csak korlatozottan, koradelutanig tart nyitva. Mikent a muzeumok is koran bezartak, jelezven, hogy az emberek inkabb odahaza toltsek el a szabadidejuket, minthogy az utcan kolbaszoljanak, es esetleg a tiltakozasokhoz csapodjanak! S mikent sokan mondjak, negy ora utan csak ovatosan lehet kozlekedni az utcakon, mert az esemenyek minden bizonnyal ma is folytatodnak majd.
A teherani helyzet ketsegkivul kezd igencsak forrova valni, amit az utcan tapasztalhato rendori keszultseg egyertelmuen bizonyit. A Forradalom utjan vegigbuszozva, szinte mindegyik keresztezodesnel nagy szamban lehetett latni vedooltozekbe bujt rohamsisakos es pajzsos biztonsagi eroket. A fak es a passzazsok arnyekaban, kisteherautokon ucsorogve huzzak meg magukat, s keszulnek az esti esetleges ujabb osszecsapasokra. Emellett rengeteg a motoron parosaval ulo biztonsagi ero is, akik hangos motorzugassal jarnak helyszinrol helyszinre, s ha szukseges keszen allnak a beavatkozasra. Elkepsztoen nagy lett a fegyveres jelenlet az utakon, s mi tobb a levegoben menetrendszeruen koroz, illetve huz el egy rendorsegi helikopter! A fontosabb kormanyzati epuletek kozeleben pedig komoly utlezarasok vannak, mikent a kozparkokat is elleptek az egyenruhasok! Nemely fiatalt azonban ugy latszik ez sem fog vissza, motoron elhuzva a strazsalo erok mellett hangosan bekiabalnak nekik, s mutatjak az ellenzeki mozgalom kozponti jelkepet, a ketujjas bekejelet.
Az allami iranyitas alatt allo televizioban egymast kovetik a kepsorok az esti forrongasokrol. S mutatjak a felduhodott tomeget, amely rendoroket es biztonsagi alkalmazottakat utlegel. Majd interjukat kozolnek a lefogott tuntetokkel. Az esti osszecsapasok vegeredmenyet illetoen azonban semmifele hirt nem kozolnek, s csask talalgatni lehet, hogy pontosan mennyien is serulhettek meg, avagy hany halottja volt az esemenyeknek. (Egyes becslesek szerint tobb mint 200 sebesult es kozel 30-40 halalos aldozat.) A kommenarok sem maradnak el, mikent egy holgy fogalmaz: “Ezek nem is emberek, hanem allatok, huliganok, akik mecsetet tamadnak meg, s artatlanokat sebesitenek meg!”
S mig sokaknak ketsegkivul elege van a randalirozasbol, addig masok ugy velekednek, hogy a vezetes minden erovel igyekszik verbefolytani az esemenyeket, s elhallgattatni a kritikus hangokat. Egy kurd szarmazasu fiatalember, aki mellesleg egy komoly kormanyati beruhazason dolgozik, mint elektromernok a nemregiben Parizsban lezajlott rendbontasokkal igyekszik osszehasonlitani az esemenyeket, s ennek kapcsan megjegyzi, “Amig Jacques Chirac akkoriban ugy fogalmazott, hogy az elegedetlenkedok tettere nincs mentseg, am ugyanakkor a rendbonto fiatalok ugyanugy tevoleges polgarai az orszagnak, mint a tobbiek, addig ezzel szemben, Iranban ezeket a fiatalokat egyertelmuen ellensegnek kialtjak ki, akiket meg kell semmisiteni. Ez a nagy kulonbseg Europa es Iran kozott!”
Az emberek tobbsege a hatarozott kormanyzati fellepest latva komolyan ketsegbe van esve, s a nagy tobbseg ketsegkivul igyekszik tavol maradni a bizonytalan kimenetelu esemenyektol s helyszinektol. A tavolbol figyelnek, sokak arcan pedig a dobbenet es a felelem is megjelenik. Egy fiatal parocska mellett slisszolt el a Laleh parkban, s szo szerint latni lehetett, hogy a katonak latvanya elkepesztoen megremitette oket. Mikent az idosebbek is aggodalommal figyelik a fejlemenzeket, sokaknak ketsegkivul a 30 evvel ezelotti esemenyek jutnak az eszukbe, s mondjak, “Irannak eleg volt ket forradalom, nem szukseges egy harmadik is. Csak sajnalni tudjuk a fiatalokat, akik a mostani tortenesek legnagyobb vesztesei lehetnek!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése